Szerző: Jance

Tovább
Jo Nesbø: Vérhold (Animus, 2023)
Kritika
|
90

Jo Nesbø: Vérhold

Nesbø több téren is hozza a tőle már megszokott hangulati vagy történetvezetési elemeket. A kisebb-nagyobb fordulatok, a némiképp hatásvadász történetvezetési technika és pár gyomorforgatóbb jelenet gondoskodik arról, hogy az utolsó részletekig kidolgozott gyilkossági ügyben meglegyen a szükséges feszültség, mindvégig kellőképpen pörögjenek az események, hogy majd a regény végén, a hiányzó képkockák helyretételével simítson el mindent. Ez egyben pozitívum és negatívum is: a szórakoztatás garantált, ugyanakkor viszont néha igencsak feszegeti a hihetőség határait.

Tovább
Michael Cox: Stílusok csatája (Jaffa, 2023)
Kritika
|
95

Michael Cox: Stílusok csatája

A ‘Stílusok csatája’ című könyvében Michael Cox 1992-től datálva mutatja be a modern európai labdarúgás történetét egészen a közelmúltig. Kronológiai jellege ellenére a könyv jóval több, mint futballtörténeti munka, hiszen nem elsősorban az európai foci elmúlt harminc évének eredményekben mérhető történéseire fókuszál, hanem a különböző játékstílusok fejlődésére és egymással való versengésére, illetve ezeknek magára a sportágra gyakorolt hatásaira.

Tovább
Ian Kershaw: Európa globális története 1950–2017 (Kossuth, 2022)
Kritika
|
85

Ian Kershaw: Európa globális története 1950–2017

Bár Kershaw szerint a második világháborút követő hetven évben „Európa drámaian megváltozott”, a demokráciák kontinensévé lett – ahol a konfliktusok megoldásában a fegyveres erő alkalmazása helyett a kooperáció és a tárgyalás jelenti az alapot –, és a világon szinte egyedülálló jólétre tett szert, a kontinens jövőjét valószínűleg a későbbiekben is a hullámvasút-effektus fogja meghatározni. Ahogy az utószóban írja „az egyetlen bizonyosság a bizonytalanság.”

Tovább
Tim Marshall: A földrajz hatalma (Park, 2022)
Kritika
|
95

Tim Marshall: A földrajz hatalma

A földrajz hatalmának – mint ahogy Tim Marshall korábbi könyveinek is – a legfőbb erénye az, hogy rendkívül inspiráló módon feszeget aktuális geopolitikai kérdéseket, mindezt olvasmányos és szórakoztató stílusban. Bár a történelem- és földrajzleckékbe ágyazott politikai elemzések nyilván nem politológiai mélységűek, ez nem feltétlenül gond, hiszen a könyv nem a szűk szakmának szól, hanem egy tágabb olvasóközönséget céloz meg.

Tovább
Edgar Allan Poe (1809-1849)
Portré

Edgar Allan Poe, a „detektívregény atyja”

Edgar Allan Poe a XIX. század egyik legkiemelkedőbb amerikai romantikus szerzője volt, az első amerikai novellisták egyike. Habár őt tartják a detektívregény atyjának, érdekes módon egyetlen regénye született, és elsősorban misztikus, hátborzongató történeteiről, valamint verseiről vált híressé, de szatírákat, humoros történeteket és áltudósításokat is írt, továbbá kritikusként is dolgozott. Költőként leghíresebb alkotása ‘A Holló’, ez 1845-ben jelent meg.

Tovább
Bernard Lecomte: KGB. A szovjet titkosszolgálatok története (Corvina, 2022)
Kritika
|
90

Bernard Lecomte: KGB. A szovjet titkosszolgálatok története

A kötet a Cseka 1917. decemberi megalakulásától kezdve a KGB 1991. évi felszámolásáig (pontosabban átszervezéséig) tizenhat fejezetben tekinti át a szovjet titkosszolgálatok több mint hét évtizedes működésének legfontosabb mozzanatait, történéseit. Jóllehet 1991-ben hivatalosan felszámolták, az utódjaként létrejött Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) nem csak személyi állományában, hanem szellemiségében és gyakorlatában is méltó utódja a hidegháború egyik legaktívabb szereplőjének.

Tovább
Hilary Mantel: Tükör és fény (Libri, 2021)
Kritika
|
80

Hilary Mantel: Tükör és fény

A Tükör és fény Hilary Mantel Cromwell-trilógiájának befejező és egyben leghosszabb kötete. Az előző kötetekhez, de különösen az elsőhöz hasonlóan ez a könyv is szinte az elejétől a végéig párbeszédek sorozatából épül fel, amit csak indokolt esetekben szakítanak meg leíró, elbeszélő részek – ezek jelentős többsége is Cromwell elmélkedései, saját magával folytatott vívódásai. A történet által átfogott bő négy éves időszak eseményeit jelen időben, egyes szám harmadik személyben, mindvégig Thomas Cromwell szemszögéből beszéli el a szerző.

Tovább
Gulbahar Haitivaji – Rozenn Morgat: Menekülés a kínai Gulagból (Athenaeum, 2021)
Kritika
|
87

Gulbahar Haitivaji – Rozenn Morgat: Menekülés a kínai Gulagból

A könyv nyelvezete ugyanolyan letisztult, mint a szerkezete, mindenféle túlzott stilisztikai elemtől mentes, egyszerű és mindenki számára érthető. Jóllehet nem tekinthető a szó szoros értelmében vett tényirodalmi alkotásnak, a jelentőségét növeli, hogy azon kevés források közé tartozik, amelyek közvetlen tapasztalatok alapján szolgálnak információkkal Kína hszincsiangi ténykedéseiről.