Muna mintha folyton saját magának állítana akadályokat, hogy ne tudjon felelősségteljes felnőttként élni. Mégsem tudtam őt ezért hibáztatni – miközben valószínűleg nagyon dühös lennék, ha mindez egy hozzám közel álló emberrel történne.

Muna mintha folyton saját magának állítana akadályokat, hogy ne tudjon felelősségteljes felnőttként élni. Mégsem tudtam őt ezért hibáztatni – miközben valószínűleg nagyon dühös lennék, ha mindez egy hozzám közel álló emberrel történne.
Rooney az én olvasatomban félmunkát végzett. Míg Ivan személyében ki tudta bontani a férfiasság témáját, és igazán örültem, hogy nőként ennyire alaposan belemászott a férfi lélekbe, addig Peter karaktere végig felületes maradt, hiába a drámák és a nagy tetőpontok. | Szabó Eszter kritikája.
Elena Poniatowska amellett, hogy végigköveti Carrington életét, teret ad annak is, hogy tiszta képek kapjunk a környezetéről. Nemcsak a festő karrierjét ismerjük meg, hanem magyarázatot kapunk arra is, hogy mi célból jött létre a szürrealizmus, és milyen társadalmi jelenségre kívánt válaszul szolgálni. A regény befejezése után megérthetjük, hogy miként függ össze a művészet, a pszichológia és a történelem egy adott korban.
Rebecca Miller az amerikai filmkészítés világában is ugyanannyira otthon van, mint az írásban. Rendezőként és forgatókönyvíróként több filmen dolgozott, így nem meglepő, hogy a novellái is nagyon filmszerűek, a történetek ritmusa, a képszerű leírások és a jelenetek szinte filmszerű váltakozása mind azt mutatja, hogy a szerző miként szeretné a szöveget érzelmi és vizuális élménnyé formálni.
A hallókürt az öregedésről szól. Arról, hogy mennyire nehéz az, amikor fölöslegessé válsz a társadalom számára. Marian Leatherby sokáig a tudatlanság áldott állapotában éli meg ezeket a napokat, míg egy napon a kedves de titokzatos barátnőjétől ajándékba kap egy hallókürtöt, amivel végre minden szót tisztán hall maga körül. Ekkor pedig kiderül, hogy a családja egy idősek otthonába szeretné adni.
A fiatal brit irodalom egyik legígéretesebb szerzőjének regényében egy ghánai fiú felnövéstörténetét követhetjük végig délkelet-Londonban. A Kis világok minden érzékre ható regény, a szöveg tele van zenei előadókkal és dalcímekkel, így tehát sejthető, hogy a szerző konkrét szándéka volt az, hogy a története hallható is legyen, a hangjegyek egyenértékűek itt a betűkkel, és ezáltal kaphatunk igazán hiteles képet arról, ami a regényben történik.
A történet mesélője egy nehéz sorsú családban él, a megváltás számára pedig a halál. De nem a szó szoros értelmében. Nem akar meghalni, nem szenved, nem kapunk tőle öngyilkos gondolatokat. Egyszerűen csak annak érdekében, hogy az életet megszépítse, a halottakat valamiféle piedesztálra emeli, akikhez fohászkodhat, hősökként látja őket…