Ha képszerűen akarnék fogalmazni, akkor a regények borítóját említeném: az Aranypinty aranysárga, A kis barát fekete. Az Aranypintyet nagyon szerettem, A kis barátot nagyon nem. A regény egyes zseniális pontjai, mint a tűpontos környezetrajzok vagy a mellékszereplők karakterei sehogy sem fonódtak egységgé a cselekménnyel.
Végre olvasható magyar fordításban Donna Tartt regénye, melyet eredeti kiadásakor Az év könyvének választottak. Az Aranypinty jellemzően az regény, amely nem fejeződik be a könyv utolsó lapjain, Theodore Decker alakja sokáig benne él az olvasó tudatában, újabb és újabb rejtett értelmek tárulnak fel. Egyszerre fejlődésregény és kemény társadalomkritika, művészettörténeti és filozófiai beütésekkel. Ugyanakkor letehetetlenül izgalmas és olvasmányos.
Hétfőn, 2014. április 14-én került sor az Egyesült Államok legrangosabb újságírói elismerésének számító Pulitzer-díj átadására. A több mint tíz sajtós kategória mellett ún. művészeti (irodalmi és zenei) kategóriákban is díjaznak. Akárcsak a tavaly, az idén is kiosztották a legjobb életrajzi/önéletrajzi mű, fikciós mű, történelmi mű, általános ismeretterjesztő mű, drámai és költészeti alkotás szerzőkének járó díjat. A zsűri munkáját Paul C. Tash, a zsűri elnöke, és Sig Gissler, a díj igazgatását ellátó Columbia Egyetem Újságírói Karának az ügyvezetője koordinálta.
