Jussi Adler-Olsen ott folytatja, ahol abbahagyta. A Hajtóvadászat a Q-ügyosztály sorozat ötödik részeként jelent meg magyar nyelven az Animus Kiadó gondozásában. A korábbi részekhez viszonyítva nem tapasztaltam eltérést; Adler-Olsen egy jól bevált irányvonalat követ, regényei fejezetről fejezetre hozzák a kellő mennyiségű izgalmat és a szórakozáshoz szükséges akciót és humort.
A Q-ügyosztály nyomozásait bemutató széria harmadik epizódjában Karl Mørck és csapata ismét bűnelkövető(k) nyomába ered. Már a regény címe is ígéretesnek hangzik, felkelti az olvasó érdeklődését: milyen üzenetet rejthet a vízbe dobott palack, és ki eresztette útjára azt? A remekül felépített cselekmény garantált szórakozást ígér, Jussi Adler-Olsen Palackpostája a műfaj rajongóinak kötelező darab.
Van egy kiégett, középkorú nyomozónk, egy felderítetlen ügy, egy eltűnt személy: a Nyomtalanul mégsem áll össze úgy, ahogy azt a felvezető ígéri. Merete Lynggaard, a csinos politikusnő 2002-ben tűnt el egy komp fedélzetéről, de a holtteste nem került elő, így nem biztos, hogy meg is halt. Az ügyet megoldatlanul zárták le, de öt évvel később, 2007-ben újra terítékre kerül. A Q-ügyosztály vezetője, Carl Mørck kapja a feladatot: járjon utána Lynggaard esetének.
