A bulik, átmulatott éjszakák, évek, koncertek felidézésén, és számos egyéb poénos, elgondolkodtató, megrázó, szó szerint szédületes történeten túl a könyv egy végtelenül őszinte, tiszta, nyílt, személyes vallomás egy olyan ember részéről, aki szemtelenül fiatalon elérte azt, amiről a legtöbben álmodni sem mernek.
Philip Roth életrajzi elemekkel átszőtt alternatív történelmi regénye egy olyan fiktív közegben játszódik, amelyben 1940-ben Charles A. Lindbergh lett az Egyesült Államok elnöke, az ország nem lépett be a háborúba, és felerősödött az antiszemitizmus. Roth a történteket egyes szám első személyben meséli el, ahogyan azt a hét éves kis Philip látta.
Skandináv szépirodalmi műveket ajánlunk a figyelmetekbe: Espen Ytreberg, Vigdis Hjorth és Roy Jacobsen könyvei mellől kitekintünk a tágabb értelemben vett Skandináviára, és mutatunk remek finn meg izlandi regényt is.
Ez a kis kötet válogatott novellákat tartalmaz, ezekbe a novellákba pedig belefér egy egész világ. A történetek kedvesek, tréfásak, cinikusak, gúnyosak, szívhez szólóak, de legfőbb tulajdonságuk, hogy általuk megimerünk egy másik világot, kitárul előttünk Hegyi-Karabah vidéke, és egy olyan életforma, ami gyökeresen más, mint amit megszoktunk.
A Rabolt szerelem egy nyolc elbeszélést tartalmazó kötet, amelyben különböző korú, állapotú, karakterű, alkatú nők változatos történeteit meséli el, ezekben azonban egyvalami közös és megkérdőjelezhetetlen, és ez a bántalmazás ténye. Ezzel a változatos esetbemutatással a szerző arra hívja fel a figyelmet, hogy bárkiből lehet áldozat, akár minden előzetes figyelmeztetés vagy jel nélkül is.
A regényt igaz történet ihlette, 1959 februárjában Új-Fundland partjainak közelében hatalmas, napokig tartó vihar zúdult néhány izlandi halászhajóra, és bár a regény maga a képzelet szüleménye, könnyen magunk elé képzelhető képet fest a tragédiáról.
Kemény Kristóf egyedülálló módon, testközelből és valósághűen mutatja meg, milyen is kamasznak lenni manapság Magyarországon. Van itt minden: veszekedés a szülőkkel, vicces tanácsok és kétes ötletek tömkelege, és persze a folyamatos közösségimédia-jelenlét. Suli, edzés, meccsek, zuhanás az ágyba, majd másnap ugyanez. Plusz parával teli kamaszkor, és a mindent felforgató első szerelem: ez a #suliLOVE!
Egyes becslések szerint a nagyüzemi állattenyésztés felelős a világszerte keletkező üvegházhatású gázok 51 százalékáért. Igen, az állattenyésztés az egyik oka a globális klímaválságnak. Roppant nagy szerepe van a közlekedésnek, a szállításnak, a fosszilis energiahordozóknak, az iparnak – azokon viszont a hétköznapi ember nem sokat tud változtatni. Az étkezési szokásain viszont tud, és kell is, ha változást akar.
A regényt annak 1993-as megjelenésekor a kritika jól fogadta; a Publishers Weekly okos prózáját dicsérte, a The New York Times lenyűgözőnek és ellenálhatatlannak titulálta, Ruth Rendell pedig azt mondta róla: lebilincselő, rémisztő, gyönyörű és megdöbbentő. Ez szerintem csak a regénybeli regényre igaz.
Jakob és Moses története szinte meseszerű; olyan, mintha egy kalandregényt olvasnánk, amelyben a főhősöknek különféle mesebeli alakokkal kell megküzdeniük, útjukat a jó és a rossz állandó harca szegélyezi, amíg célba érnek. Bár a történetük egy kegyetlen világban zajlik, mégsem ez az, ami átütően érezhető a regény olvasása közben, sokkal inkább egy eszményi, tiszta és emberséges világ felé való törekvés hatja át.
