Így született a Millennium sorozat 4. része

Vidd hírét!
  •  
  •  
  •  

Több mint tíz évvel a szerző halála után a sorozat folytatódik: augusztus 27-én, a nemzetközi megjelenéssel egyidőben jön magyarul is a Millennium-trilógia folytatása. A negyedik kötet, akárcsak az előzőek, az Animus Kiadó gondozásában jelenik meg Ami nem öl meg címmel. Noha létezik egy legenda egy Larsson által elkezdett negyedik kötetről, amelyet a szerző nem tudott befejezni, az Ami nem öl meg nem Larsson tollából származik, ezt David Lagercrantz: Ami nem öl meg (Animus Kiadó, 2015)David Lagercrantz írta a kiadó felkérésére. A svéd Dagens Nyheter augusztus 2-án közölte a hamarosan megjelenő regény születésének történetét. A cikk tulajdonképpen Lagercrantz naplója, vagy annak kivonata – bár ember legyen a talpán, aki teljes bizonyossággal meg tudja állapítani, hogy nem pusztán egy újabb reklámfogásról van-e szó.


Lagercrantz állítólagos naplója szerint minden 2013-ban kezdődött; a Zlatan Ibrahimović-biográfiát is jegyző szerző májusban ügynökséget váltott: a Bonnierförlagentől “átigazolt” a Hedlundhoz. Lagercrantz korábban többnyire életrajzokat írt, előbb a 2002-ben elhunyt svéd hegymászó, Göran Kropp életét írta meg, aztán a svéd feltaláló, Håkan Lans biográfiája következett, majd a brit matematikus Alan Turing regényes életrajza, 2011-ben pedig a magyarul is olvasható Ibrahimović-biográfia, az Ez vagyok én, Zlatan Ibrahimović. Rögtön a váltást követően a Hedlund egyik vezető ügynöke és egyben alapítója, Magdalena Hedlund megkérdezte Lagercrantztól, hogy nyitott-e a fikciós műfaj felé, mire ő azt felelte, hogy természetesen igen. A naplójában ugyanakkor azt is lejegyezte, hogy ebben akkor még egyáltalán nem volt biztos.

2013 júniusában a Hedlund vezetői végre konkrét kérdéssel is előálltak: Magdalena és Johanna Kinch megkérdezték Lagercrantzot, hogy képes lenne-e megírni Stieg Larsson Millennium-trilógiájának a folytatását. Minderre 2013. június 12-én került sor egy bulit követően. Lagercrantz azt felelte az ügynökeinek, hogy elgondolkozik az ötleten, de valójában nem hitt benne. Kevesebb mint egy hónappal később, augusztus 7-én a Norstedts menedzsere (Larsson regényeinek a kiadója) és Stieg Larsson egykori szerkesztője, Eva Gedin titkos találkozóra hívták Lagercrantzot, hogy a projektről beszélgessenek. Augusztus 8-án hajnalban már úgy ébredt, hogy felidézte egy régen írt történetét, amely egy süket autista fiúról szólt, és ez ihletet adott neki. Perceken belül körvonalazódni kezdett egy történet a fejében, és augusztus 17-én már azt mondta Magdalena Hedlundnak és Eva Gedinnek, hogy úgy érzi, ő erre született (mármint a Millennium-trilógia folytatásának megírására), és senki más nem lenne képes jobban megírni a negyedik regényt, mint ő. A naplóban ugyanakkor azt is leírta, hogy tisztában volt vele, mennyire szánalmas és arrogáns kijelentés volt ez a részéről. Gedinnek mindazonáltal tetszett Lagercrantz lelkesedése, és arra kérte az írót, hogy dobjon össze egy szinopszist. Ez viszont nem kis akadályt jelentett az írónak, szinopszist ugyanis utoljára a svéd tanárja kérésére írt kilencedikes korában.

Végül négy nap alatt átrágta magát a trilógián, közben bőségesen jegyzetelt, majd írt egy szinopszist, amelyet előbb a feleségének mutatott meg, majd elküldte a Norstedtsnek és Eva Gedinnek is. Felettébb elégedettek voltak vele.

Az új Millennium-regény szerzője: David Lagercrantz

2013 szeptemberében aztán hozzálátott a munkához. Hajnali fél ötkor kelt és szinte egész nap dolgozott, rendszerint egy olyan számítógépen, amelyen nem volt internet-hozzáférése, hogy megóvja magát egy esetleges hackertámadástól. Ha azt kérdezték, hogy mostanság mivel foglalkozik, kitérő és homályos válaszokat adott. Közben háromszor kiolvasta a teljes trilógiát. December 17-én aztán sajtóközleményt adtak ki a készülő könyvről, és ez valósággal felrobbantotta a médiát. Percek alatt több tíz üzenete érkezett, tévé- és rádióműsorok szerkesztői hívták, mindenki vele akart beszélni.

Az első százhúsz oldalas kéziratot 2014 januárjában adta le a kiadónak, és utána kétségek gyötörték, az első találkozóra pedig magyarázatokkal és bocsánatkérésekkel készült – bár mindez szükségtelennek bizonyult, mert Eva Gedin és Susanna Romanus elégedett volt az addigi munkával. 2014 szeptemberében kénytelen volt átírni az addigiak egy részét, mert a regény egy része kísértetiesen hasonlított egy akkor megjelent krimire. Az új irányvonalhoz az Uppsalai Egyetem matematikaprofesszorának, Andreas Strömbergssonnak a segítését kérte. Strömbergsson szívesen segített, és ez új lendületet adott az írónak, november 5-én pedig leadta a kéziratot a kiadónak.

A kéziratokat 2015. február 3-án küldték szét a külföldi kiadóknak. Futárszolgálattal dolgoztak, a kiszivárogtatást és a hackertámadást elkerülendő. Lagercrantzot az első visszajelzésekről és szerkesztői valamint fordítói kritikákról Eva Gedin február 15-én értesítette a stockholmi Luzette étteremben egy közös vacsora alatt. A jó hírek hallatán Lagercrantz szó szerint berúgott – a feljegyzése szerint úgy, mint nagyon rég nem.

A svéd, a brit és az amerikai borítókat április elején mutatták be. Itthon a magyar kiadás borítójáról július 3-án rántotta le a leplet az Animus Kiadó, amely tökéletesen illeszkedik a sorozat előző köteteihez.

Forrás: Dagens Nyheter online


Vidd hírét!
  •  
  •  
  •