Csütörtökön irodalmi Nobel-díjast hirdetnek: kik az esélyesek?

Vidd hírét!
 
 

Csütörtökön Stockholmban két irodalmi Nobel-díjast hirdetnek, vagy ahogy Dan Sheehan ír író fogalmazott: a svéd fővárosban kétszer száll fel a fehér füst. 2018-ban a legrangosabb irodalmi díjat egy botrány miatt nem adták át (az Akadémia egyik tagjának férjét vádolták meg nemi erőszakkal, majd ítélték két év szabadságvesztésre), később pontosítottak: a díjátadást pusztán elnapolták, arra 2019-ben kerül sor. A fogadóirodák lázban égnek, idén is lehet fogadni a díjazott kilétére; lássuk, kik az esélyesek!

A legesélyesebbnek a kanadai Anne Carsont tartják. Költő, kritikus, esszéista, műfordító, a klasszika-filológia professzora. A kritikusok és az olvasók egyaránt a legnagyobb hatású angol nyelvű kortárs költők között tartják számon. Magyarul legismertebb műve, az 1998-as Autobiography of Red című, laza szerkezetű verses regénye olvasható, amely a Magvető Kiadó Időmérték c. sorozatában jelent meg 2017-ben Vörös önéletrajza cím alatt.

Anne Carson (fotó: Annette Hornischer)
Anne Carson (fotó: Annette Hornischer, fotó forrása: The American Academy in Berlin)

1996-ban Lannan Irodalmi Díjat kapott, 1998-ban Guggenheim-, 2000-ben pedig MacArthur ösztöndíjban részesült. 2001-ben a The Beauty of the Husband című verseskötetéért T. S. Eliot-, Griffin- és Los Angeles Times könyvdíjjal jutalmazták, 2014-ben pedig Folio- és Griffin-díjat kapott a Red Doc> című munkájáért, amely a
Vörös önéletrajza folytatása.


A második legesélyesebb – persze szigorúan a fogadóirodák becslése szerint – szintén kanadai: Margaret Atwood. Író, költő, irodalmi kritikus és feminista aktivista, 1939-ben született Ottawában. Man Booker-, Hammett- és az Arthur C. Clarke‑díjas szerző, az utóbbi idők egyik legelismertebb és legtermékenyebb regényírója, de verseket is ír. Utóbbiakat mítoszok és tündérmesék inspirálják. Leghíresebb regénye, az eredetileg 1985-ben publikált A szolgálólány meséje egy jövőbeli, a nőket elnyomó társadalomról fest hátborzongató képet. A regény folytatása, a Testamentumok magyarul december elején jelenik meg a Jelenkor Kiadó gondozásában. A Hulu a regény alapján 2016-ban tíz részes tévésorozatot készített, amelyet 2017 áprilisától vetítettek. Azóta már a széria negyedik évadát is berendelték, sőt, aTestamentumok alapján egy újabb sorozat is készül.

Margaret Atwood (fotó: Mark Blinch/Reuters)
Margaret Atwood (fotó: Mark Blinch/Reuters, fotó forrása: Slate)

A harmadik az esélyesek listáján a francia Maryse Condé, akit tavaly az Új Akadémia alternatív irodalmi Nobel-díjjal jutalmazott. A francia anyanyelvű Condé kiemelkedő művei között szerepel a szálemi boszorkányperekkel foglalkozó Moi, Tituba, Sorciere Noire de Salem (Én ,Tituba, Szálem fekete boszorkánya) című és a nyugat-afrikai Bambara-birodalom történetét feldolgozó 1980-as Segu című regénye. Magyarul még egyetlen műve sem jelent meg.

Condé „győzelmi esélye” ugyanakkora, mint Atwoodé.

Maryse Condé (fotó: Adrian Dennis, France-Presse)
Maryse Condé (fotó: Adrian Dennis, France-Presse, fotó forrása: Le Devoir)

A sort újabb két írónő folytatja: Olga Tokarczuk (Őskor és más idők, L’Harmattan, 2011; Nappali ​ház, éjjeli ház, L’Harmattan, 2014; Bizarr ​történetek, Vince, 2019) és Ljudmila Ulickaja (Imágó, Magvető, 2011; Jákob lajtorjája, Magvető, 2016). A listán a hatodik helyen áll az első férfi: a kenyai Ngũgĩ wa Thiong’o, akinek néhány regénye magyarul is olvasható. A hetedik Murakami Haruki (úgy tűnik, az első tízből kirobbanthatatlan), neki a fogadóirodák szerint ugyanannyi esélye van az irodalmi Nobel-díjra, mint Krasznahorkai Lászlónak, Nádas Péternek vagy az amerikai Marilynne Summers Robinsonnak (Lila, Gilead, Itthon, valamennyi a Magvetőnél jelent meg).

Forrás: lithub, maszol, olvasoterem.com, Wikipédia.


Vidd hírét!