Paulo Coelho Házasságtörés című regényének igazi témája a szabadság. Az a szabadság, ami nem zárja ki a korlátokat, a kötelezettségeket, ami belülről fakad, és feltétlen. Az a szabadság, ami feljogosíthat arra, hogy ha tovább kell lépnünk, akkor azt a másik megbántásával is megtehetjük. Az, ami felhatalmaz arra, hogy elviseljük a másiktól a megalázó, bántó viselkedést, ha azzal nem minket akar megbántani, hanem önmagát irányba helyezni.
Grecsó Krisztián Megyek utánad c. regénye mély és optimista, a helyszínek, a szereplők, a kapcsolatok, az ábrázolt valóságszeletek és a kapcsolatminták által pedig hamisítatlanul magyar. Rólunk szól, mindannyiunkról: a magunk éretlen szerelmeiről, tüntető hallgatásainkról, tétova érintéseinkről, pontokká zsugorodó kérdőjeleinkről, zülléseinkről és angyallá magasztulásainkról. Olvasd el az ajánlónkat!
Sági György új regényében a cselekmény, a szereplők és a szerkesztési mód együtt egy olyan kompakt, kerek egészet alkotnak, amelyek elválaszthatatlanok, és közösen válnak a „gilgul” eszközévé. A regény egyes szám első személyű elbeszélője egy bizonyos Weisz Györgyöt keres, akinek megsárgult fotóját az anyja halálát követően a szekrény aljába elrejtett ridikülben, az elfelejtett kincsek között találta meg. És közben természetesen önmagát is keresi…
Kim Leine regénye, A Végtelen-fjord prófétái 2013-ban elnyerte az Északi Tanács Irodalmi Díját. A szerző olyan alapvető emberi kérdésekre keresi a választ, amelyeknek semmi közük a mai ember öncélú, töredezett, részletekből összeálló világához, és a cselekményt a 18. század végére helyezi. A könyv középpontjában a főszereplő belső és külső világa között feszülő ellentét áll, és az emiatt létrejövő élethelyzetek drámaisága.
Bárkányi Mária regényének főhőse, Vicky, a magyar származású nő élete során három arccal kénytelen élni. A szerző kezdetben egy ambíciós, bátor nőként állítja be, de aztán a második, egy balesetben elcsúfult arca mögött a védtelen, boldogulni képtelen, félős nyuszit játssza, pedig az élete a tét. A harmadik, új arcát egy híres plasztikai sebész varázsolja számára, és immunitást biztosít a számára, hiszen senki nem ismeri fel.
Szakurazaka Hirosi sci-fije, A holnap határa a felkelő nap országában tíz éve jelent meg, a magyar kiadáshoz kellett az is, hogy előbb Hollywood felfigyeljen a regényre. A Földet fenyegető idegen civilizáció egyedei fejlett biológiai és technikai lehetőségeiknek köszönhetően előnyös pozícióba jutnak, már-már elfoglalják otthonainkat. A földönkívülieknek jobbára csak az Egyesült Antiinváziós Hadsereg japán és amerikai egységei állnak ellent…
Massimo Gramellini sikerkönyvének, az Álmodj szépeket címűnek a főszereplője egy fiú, aki kilenc éves korában szilveszter éjszakáján tragikus körülmények között elveszítette az édesanyját. A továbbiakban az egész életét az a hiányérzet határozza meg, ami ekkor eluralkodott rajta. A mindenkihez szóló téma, a természetesen gördülő, világos nyelvezet és a stílus keresetlensége mellett a könyvnek nagy erénye az izgalmas cselekmény is.
Vida Gábor új regényében egyszerre van jelen a kódexek barokosan bonyolult megfogalmazása, Mikes szemléletessége, Tamási közvetlensége, Nyirő tisztes vasárnapi ünnepélyessége – és mindeközben valamiféle fura maiság, ami leginkább a fel-felbukkanó töredezettségben, nyegleségben érhető tetten. Vida azt vizsgálja, hogyan lehet „otthon lenni valahol”, az otthon több lehetséges értelmezését nyújtva. Az igazi megoldást a cím nyújtja: ahol az ő lelke, ott az otthona.
Steena Holmes regénye az Emma nyomában a feldolgozott témák – eltűnt gyermek, örökre elromlott szülő-gyerek viszony, a kisiklott életek tragédiája, a szülői lelkifurdalás, a szenilis öregség csapdái – iszonyú súlya ellenére egy könnyed olvasmány. A karakterek ugyan nem teljesen egysíkúak, de ennek ellenére nincs túl nagy mélységük: hiányzik belőlük az a szükséges rossz, amitől emberinek, valóságosnak látnánk őket.
Minnát a sors átlagon felüli intelligenciával áldotta meg, és a nő nehezen találja a helyét a 19. századvégi hagyományos női szerepekben. Folyamatosan megszegi munkaadói szabályait, így aztán hamarosan az utcán, majd hat gyermeket nevelő nővére házában találja magát. Itt ismerkedik meg a ház urával, az elméletei miatt sokat támadott, újító gondolkodású Sigmund Freuddal, akibe menthetetlenül beleszeret.
