Szerző: Nemere

Tovább
Kritika
|
90

Sági György: Hajó Hamburgból

Miről szól a Hajó Hamburgból? Nos ezt nehéz meghatározni. Egy életről, és annak meg nem ragadott lehetőségeiről. Arról ami történt és ami történhetett volna a Sternekkel, valamint Dániellel, aki a nagy zsidó család leszármazottja és egyben a könyvünk főszereplője. A regény értelmezése több vonal mentén lehetséges. A két legfontosabb közülük a hagyomány és a férfi-nő viszony, mint két olyan szelete az életnek, amelynek jelenségei meghatározzák az embert.

Tovább
Kritika
|
90

Gerlóczy Márton: Igazolt hiányzás

Gerlóczy egyszerűen független és szabad. Nem vesz részt a társadalomban – hiányzik -, a könyve pedig az igazolás: azért hiányzik a társadalomból, mert önmagával van. És ez a legfontosabb. Az Igazolt hiányzás az útkeresés és értékkeresés könyve, hiszen Gerlóczy Márton keres valamit az önpusztítást eredményező „szintetikus luxus” helyett. A könyv ugyanakkor szélesre tárt ajtó, amin bárki bekukkanthat, aki érteni akarja a Mártonhoz hasonló embereket.

Tovább
Kritika
|
90

Alberto Moravia: Lázadás

Desideria, a Lázadás főszereplője már gyerekként szembesül azzal a sok szennyel, amit az anyja életvitele teremt a számára. Anya igazi kilétét sosem ismeri meg, de azt mondják neki, hogy egy rossz erkölcsű és szegény nő volt. Az 1990-ben elhunyt Moravia a Lázadásban egy olyan világot ábrázol, ahol az emberek a munka és a felelősségteljes kapcsolatok nyűge alól kiszabadulva a lét céltalanságában lézengenek, és megpróbálnak annak valahogyan értelmet találni.

Tovább
Kritika
|
100

Jorge Bucay: 20 lépés előre

Ha őszinték vagyunk, el kell ismernünk, hogy kicsit mindannyian rászorulunk egy pszichoterapeuta útmutatására. Ha pedig találunk egy olyan embert, aki úgy tud nekünk irányt mutatni, hogy a célzászló mellől int felénk biztatóan, akkor minden bizonnyal szívesen követjük őt. Mindössze 20 lépés, ígéri Jorge Bucay argentin pszichoterapeuta, és miénk lesz a boldogság kék madara. Igaz, a rövidke út hosszúra is nyúlhat, ha megijedünk, és könnyítő kitérőket keresünk.

Olvasson a gyerek?

Tanítsátok meg a gyerekeket olvasni: a könyv nevel, az olvasás belső és külső építkezést jelent, jellemet formál, gyarapítja a szókincsünket, az ismereteinket a világról, lehetséges gondolkodási rendszereket ismerünk meg, ezáltal alakul a személyiségünk. Az olvasás külső fejlődési lehetőséget is jelent, hiszen egy jó könyvet elmesélni már maga is egy fél alkotás. Hát még eljátszani! Főhős lenni! Világot menteni meg, csakúgy, mint kedvenc szereplőink!

Tovább
Kritika
|
100

Hanif Kureishi: A kültelki Buddha

A külteki Buddha Karim Amir története; az indiai bevándorlók gyereke majdnem tősgyökeres angolnak tartja magát, életcélja, hogy jól érezze magát, élete álma kitörni, Londonba költözni, lenni valaki, megszabadulni mindentől, amit a külváros képvisel. Egy látszólag ellentmondásos figura egy ellentmondásokkal teli világban, és talán ettől nevezték Kureishi regényét a modern Zabhegyezőnek. A könyv 1990-ben elnyerte a legjobb első regénynek járó Whitebread-díjat.

Tovább
Kritika
|
100

Abraham Verghese: Könnyek kapuja

Teljesség, ciklikusság, nyugalom, sors, hit. Ezekre gondoltam, miután letettem a kezemből Verghese első könyvét. Mintha megannyi láncszemet fűzött volna egybe az indiai származású író, mintha minden láncszem a tökéletesség karikája volna, mintha minden sorsnak értelme lenne, mintha minden összefüggene, mintha tényleg lenne Rend, mintha tényleg lenne Valami, amiért érdemes, ahová végső soron, mindenek előtt és után, és mindenek ellenére tartozni lehet.

Portré: Szerb Antal

Szerb Antal neve nem ismeretlen a magyar olvasó előtt. Az irodalom elméleti szakembere, író, tanár és műfordító volt. Irodalomtörténeti és kritikai munkássága referenciaértékű, művei pedig az idők folyamán nemhogy veszítettek volna népszerűségükből, hanem az újabb és újabb kiadások egyre nagyobb példányszámban kelnek el. A XX. század első felének zavaros időszakában élt. Hiába tartotta magát távol a politikától: az tragikusan befolyásolta életét.

Tovább
Kritika
|
90

Garfinkel: A Jeruzsálem-projekt

Mit tehet az ember, ha kanadaiként zsidónak született, cionista iskolába tanult, és látja, mi folyik a világban? A 36 éves Jonathan Garfinkel neves kanadai író, drámaíró és újságíró. Önéletrajzi ihletésű könyve egy utazás elmesélése: az Igazság keresésének története. Nem csoda, hogy több nyelvre lefordították, hiszen egy olyan témához nyúl, ami manapság talán senkit nem hagy hidegen a világban: a zsidókérdéshez. Mégpedig belülről. Sőt: alulról.

Ötszáz régi mese került elő

A németországi Regensburg egyik archívumában 150 éven át várt a kutatókra ötszáz, mindeddig felfedezetlen mese. A ritka kincset Franz Xaver von Schönwerth (1810-1886) helyi történész jegyezte le Németország egyik legnagyobb tartományában, Bajorországban. A gyűjtés ugyanabban az időszakban folyt, amikor a Grimm testvérek is lejegyezték meséiket, amelyek azóta is elbűvölnek minket. A teljes gyűjtemény többek között bajor mítoszokat és legendákat is tartalmaz.