Nem csak Amerikában születnek irodalmi sikertörténetek. Eugen Ovidiu Chirovici a romániai, brassó megyei Fogarasban született, és a közgazdasági diplomájával a kezében mesés karriert épített fel. Ő viszont mindig is íróként szeretett volna sikeres lenni, és főállásban regényeket írni. Romániában erre nem volt lehetősége, Angliában viszont sikerült. De még mennyire!
Az Ami nem öl meg önálló regényként (a Larsson-féle Millennium-trilógia ismerete nélkül) nehezen, vagy szinte egyáltalán nem értelmezhető. De próbáljuk meg, és képzeljük el, hogy minden múltba nyúló utalás másképp lett tálalva, mondjuk egy-két fejezetbe tömörítve. Akkor Lagercrantz regénye egész jó lenne. De így nem lehet nem a Larsson-regényekhez hasonlítani, és abból Lagercrantz nem jön ki jól.
2015-ben Mathias Enard kapta a rangos francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. A díjnyertes regényhez a szerző mintegy 300-400 könyvet olvasott el és több száz tudományos cikket dolgozott fel. A mű nem titkolt szándéka, hogy a nyugati klisékkel szemben számos, nagyon mély és bonyolult kulturális referencia bemutatásával rehabilitálja a közel-keleti és mindenekelőtt a szíriai civilizációt.
Az Egyesült Államokban élő, jamaicai születésű Marlon James kapta 2015-ben a Man Booker-díjat. Ő az első jamaicai író, aki átvehette az 50 ezer font pénzjutalommal járó rangos irodalmi kitüntetést. A jelöltek végső listáján Marlon James mellett a brit Tom McCarthy, a nigériai Chigozie Obioma, a brit Sunjeev Sahota, az amerikai Anne Tyler és a szintén amerikai Hanya Yanagihara szerepelt.
Torben Kuhlmann diplomamunkája, a Lindbergh magyarul a Partvonal Kiadó gondozásában jelent meg. A könyvillusztrálás szakon diplomát szerző német Kuhlmann munkájával 2014-ben hazájában elnyerte a legszebb gyermekkönyvnek járó díjat. A magyar olvasók is meggyőződhetnek róla, hogy bizony nem érdemtelenül kapta az elismerést.
Lev Grossman- és A varázslók-rajongók, figyelem! Novemberben jön a trilógia második kötete, januárban a SyFy amerikai kábelcsatornánk debütál a regények alapján készült tévésorozat, 2016 tavaszán pedig magyarul is megjelenik a trilógia befejező része. A Trónok harca szerzője szerint Roxfort a közelébe sem ér Grossman trilógiájának.
Szvetlana Alekszijevics fehérorosz ellenzéki írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését. A 67 éves írónőt polifonikus írásaiért díjazták, amelyek a szenvedésnek és a bátorságnak állítanak emléket korunkban. A Nobel-díjat az alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján, december 10-én rendezett ceremónián veheti át. Az elismerés mellé 8 millió svéd korona is jár.
2015. október 20-án jön az év legfélelmetesebb könyve, Nick Cuttertől a Mélység. A regényben különös járvány tizedeli a világot: a Kórtól az emberek elkezdenek felejteni. Előbb apró dolgokat, mint például hol hagyták a kulcsaikat, majd később egészen komolyakat, kezdve a vezetéstől a beszédig. Végül a testük elfelejt működni, és meghalnak. Gyógymód nincs – egészen egy szenzációs felfedezésig. Olvass bele nálunk a regénybe!
Leleplezte Roberto Saviano olasz oknyomozó újságíró legutóbbi könyvét a The Daily Beast kultúrális szerkesztője, Michael C. Moynihan. A tartalmas cikkben az egyébként már magyarul is olvasható Zéró zéró zéró több bekezdéséről bizonyítja be, hogy majdnem szó szóról egyeznek korábban publikált újságcikkek és jelentések részleteivel. Az olasz írót egyébként a nyáron egy olasz bíróság is vétkesnek találta egy hasonló vádjában.
A regény szereplői egyébként ízig-vérig Leonard-féle karakterek, minden cselekedetük és kimondott szavuk ezt erősíti, bár ez a regény második felében válik igazán hangsúlyossá. A könyv első felében Elmore Leonard valami olyant tesz, amit korábban én emlékeim szerint még nem tapasztaltam egyetlen regényében sem: mesél. Bármilyen meglepő, ez jól áll neki.
