Daniel Bănulescu legújabb regénye (is) sokat nyújt az érzékeknek, ám vajmi keveset az értelemnek. Nagyon erős a kisugárzása, de aki élményre vágyik, az keményen csalódik. Pedig témája, a kommunizmus időszaka, predestinálná erre. Művészileg nagyon kifejező, erős szürrealisztikus eszköztárral dolgozik, alapját egy groteszk látásmód adja, valószínűleg ezért nyert több díjat. De mint regény, mint „res legendae”, azaz ’olvasandó dolog’ nem nyújt élvezetet.
Kritika
|
50
