Tag: Typotex Kiadó

Read More
Kritika
|
95

Jannah Loontjens: Talán bizony mégsem

Az érzések, érzelmek és gondolatok kavalkádja teszi ezt a könyvet igazán érdekessé. A főszereplő Mascha sokoldalú megjelenítése: ahogy anyaként, feleségként, barátként, lányként, unokaként, szakemberként vagy éppen virtuális szeretőként feltérképezi a lehetőségeit, belakja az életét, letapogatja a környezetét, és reagál mindenre, nem veszítve szem elől igazi értékeit és érdekeit.

Read More
Kritika
|
95

Jón Kalman Stefánsson: A halaknak nincs lábuk

Jón Kalman Stefánsson annyira szépen írja le a kietlen izlandi tájat, hogy az mégis megtelik élettel, és ugyanilyen finom szépséggel mutatja be a szereplőket is, a különböző karaktereket minden emberi tulajdonságukkal, esendőségükkel együtt. Ebben a szépségben, a kitűnő karakterrajzokban és egy számunkra teljesen idegen világ, az izlandi kultúra megjelenítésében mutatkozik meg a könyv értéke.

Read More
Kritika
|
20

Andrus Kivirähk: Az ember, aki beszélte a kígyók nyelvét

Bizonyos fórumokon olvasott kritikákat, olvasói véleményeket és értékeléseket látva arra számítottam, hogy ez a regény kimondottan jó lesz, és nagyon fog tetszeni. Könnyű szórakozást ígért, fekete humort és egy jó kis fantasy történetet. Ehhez képest nekem egyáltalán nem tetszett, és nem a történettel volt bajom, hanem a stílusával, ami nem ütötte meg az elvárt mércét.

Read More
Kritika
|
90

Ignacy Karpowicz: Szálkák

Egy halom szálkából laikus vacsorázónak nehéz rekonstruálni egy halat. Különösen, ha a szálkák egy része a körme alá megy, vagy a torkán akad. Esetleg néhányat le is nyel. Ugyanilyen nehéz a valóságot rekonstruálni az egyes emberek nézőpontjai alapján. Valami ilyesmivel próbálkozik Karpowicz: egy sor egymásra csúsztatott diából kihámozni egy képet, a 21. század második évtizedének valamiféle értelmezését, a bonyolult emberi kapcsolatok és még bonyolultabb valósághálók szövevényében.

Read More
Kritika
|
95

Francesco Fioretti: Sötét erdő

Elsősorban azért örülók Fioretti regényének, mert műfajánál, terjedelménél és nyelvezeténél fogva sokkal könnyebb olvasmány Dante művénél. Annak mondanivalóját a mai olvasó számára könnyen érthetővé és értelmezhetővé teszi, így elképzelhetőnek tartom, hogy a fiam mégiscsak megismerkedik az európai irodalom egyik legnagyobb remekművével (amire egyébként kevés esélyt láttam).

Read More
Kritika
|
95

Szofija Andruhovics: Felix Austria

A századforduló Monarchiájában, annak is a legszélén él két nő. Sorsuk szétválaszthatatlanul összefonódik: sem élni, sem lélegezni, sem együtt maradni, sem elhagyni egymást nem tűnik lehetségesnek. A történetüket elmesélő Sztefanija árva. Szülei bennégtek az otthonukban, őt viszont befogadta az orvos. Hálából annak lányát szolgálja már-már parancsoló hűséggel.

Read More
Kritika
|
99

Sándor Klára: A székely írás reneszánsza

Sándor Klára nyelvész a magyar hunhagyomány (2011) és a székely írás átfogó bemutatása (2014) után két újabb nyelvemlék: egy Nikolsburgban föllelt ábécé és egy Bolognából előkerült naptár nyomába ered. És bebizonyítja azt a kijelentését, amelyet a munka elején tett: „… a filológia akkor is lehet detektívregényhez hasonlóan izgalmas, ha nem rózsakeresztesekkel, alkimistákkal, titkos társaságok történetével foglalkozik az ember.”

Read More
Kritika
|
90

Milen Ruszkov: Nyakig a természetben

Milen Ruszkov 2008-as könyvdíjas regénye 2016-ban jelent meg magyarul a Typotex Kiadó Világirodalom sorozatában. A történet a 16. században játszódik, hősei számos kalandjuk mellett sokat beszélgetnek természetről, nőkről, pénzről, politikáról, orvoslásról. Általában szkeptikusak, egy kivétellel: hisznek a dohány csodatevő erejében. Az író által kitűnően alkalmazott irónia és történetvezetési csavarok teszik, hogy folyton saját korunk idéződik fel bennünk.

Read More
Kritika
|
95

Denis Guedj: A papagájtétel

Valószínűnek tartom, hogy a szakmában járatosak számára sokkal nagyobb ínyencség a könyv, mint a laikusoknak. Viszont határozottan állíthatom, hogy a könyvet olvasva megértettem egy sor olyan matematikai fogalmat, amit korábban nem. Arra a következtetésre jutottam, hogy a regény akár didaktikai segédeszközként is használható. Hiszen – a hátoldalon olvasható rövid ismertető szerint – a könyv azokhoz szól, „akik utálják a matekot, de imádnak olvasni.”