C.J. Sansom Kard által (Agave Könyvek, 2024)

C. J. Sansom: Kard által

Írta : C. J. Sansom
Eredeti cím : Dissolution
Eredeti kiadás : 2003
Magyar cím : Kard által
Fordította : H. Kovács Mária
Kiadó : Agave Könyvek
Recenzált kiadás éve : 2024
Terjedelme (oldalszám) : 432
100
Vidd hírét!
 
 

C. J. Sansom Kard által című történelmi krimije első kötete egy nagysikerű regénysorozatnak, amely eredeti nyelven 2003-ban jelent meg Londonban Dissolution (Matthew Shardlake 1.) címmel. Magyarul az Agave Könyvek publikálta először 2008-ban, majd 2024-ben újra, a regény adaptációjának apropóján. 2024 májusában ugyanis egy négyrészes minisorozat jelent meg, melynek forgatókönyvét szintén C. J. Sansom jegyzi.

A Shardlake-sorozat több kötetéről írtunk már remek ajánlót itt az Olvasóteremben itt, itt és itt, de hadd frissítsem fel a témát az első részről szóló pár gondolattal.

Már a két érdekfeszítő műfaj, a krimi és a történelmi regény keveredése okot adott arra, hogy reménykedjek, izgalmas olvasmányélmény vár rám. Ebben az elvárásban nem kellett csalódnom: a Tudorok Angliájában történő nyomozás valóban jó témának bizonyult. Anglia történelmének ez a szelete, a Tudor-dinasztia kora, könnyebb műfajban is bemutatkozott az ismert sorozat által, de a „feleségfaló” VIII. Henrik alakja azoknak is ismerős, akik esetleg nem kötik össze a reformációval, a különböző tudományos, kulturális és művészeti megvalósításokkal ezt a kort.

C. J. Sansom regényében VIII. Henrik uralkodásának idejében vagyunk, egy olyan változásokkal teli időszakban, amelyre az 1066-1071 közötti normann hódítások óta nem volt példa. A király, hatalmának megszilárdítása, illetve közismerten véres és bonyolult szerelmi élete okán nemcsak uralkodó, hanem az anglikán egyház önjelölt feje is lesz. Mivel a hatalom fenntartásának egyik hatékony eszköze a félelem fenntartása, az ország kegyetlen új törvényekre és koncepciós perekre ébred. A reformáció magával hozza a katolikus egyház befolyásának gyengítését. Ezt hatalmának és vagyonának kisajátításával érik el. Ide tartozik a kolostorok felszámolása is, melyet nyíltan vagy rejtett manipulációval, de könyörtelenül véghez visznek a király emberei. Közülük is leghatalmasabb Thomas Cromwell, a király miniszterelnöke, akinek küldöttei vizsgálódnak az ország minden pontjában.

A történet ott indul, hogy a sussexi partvidéken, Scarnsea monostorában holtan találják Cromwell egyik emberét, Robin Singletont. A megbízottat lefejezték, a templomban pedig boszorkányságra, fekete mágiára utaló jeleket hagytak. Mivel az ügy többszörösen is igen kényes, Cromwell Matthew Shardlake jogászt, hűséges emberét küldi, hogy nagyon diszkréten, de nagyon sürgősen oldja meg a rejtélyt. Hiszen minden késedelmes pillanat a királyi tekintély és a kolostorfelszámolási folyamat ellen dolgozik.

Matthew Shardlake érdekes figura: testi fogyatékosságát (rossz gerinc, púpos hát, fájdalmas ülés) hatalmas akaraterő és önfegyelem, nagy tudás és éles ész ellensúlyozza. Nem annyira a király és Cromwell, mint inkább az általuk képviselt jó értelemben vett reformáció: a változás, haladás, fejlődés híve. Belső kételyeit tulajdonképpen segítőtársa, Jack érzései és ellenérzései által mutatja be az író. A nyomozás lassan folyik, bonyolult hatalmi machinációk és korrupciós ügyletek váltják egymást valódi és színlelt vallásossággal. Ezért sincs könnyű dolga Shardlake megbízottnak: semmi sem az, aminek látszik. A nyomok a kolostor falain kívülre is vezetnek, így még bonyolultabbá válik az ügy kereskedelmi, csempész és örökösödési ügyletekkel spékelve. Közben kitűnő hangulati leírásokat kapunk a kolostorról és környezetéről, a korabeli utazási módokról, a közhangulatról. A használt nyomozati módszerek az Agatha Christie-krimikre, a hangulat, illetve a környezet- és szereplőválasztás Umberto Eco A rózsa neve című  művére enged utalni. Egyik összehasonlítás sem válik Sansom regényének kárára.

Minden nyelvnek vannak olyan sajátosságai, amelyek történelméhez, az általa „kitermelt” személyiségekhez, a néplélekhez köthetők, és ezek az egyedi finomhangolások szerintem nem fordíthatók. Talán ezért nem ismert elég nagy mértékben a mi Petőfink, Arany Jánosunk, de említhetném Jókai Mórt vagy Babits nyelvi  zsenijét. Bár az angol világnyelv, a brit angol szertartásossága, normakövető jellege közmondásos. Ennek tulajdonítom én azt a vontatottságot, a cselekmény bizonyos pontjainak azt a lassú kibontakozását, amit a magyar olvasók negatívumként említenek. Ilyenkor érzem azt, hogy nagyon szeretném eredeti nyelven olvasni a regényt. De azt is számításba kell venni, hogy Shardlake klasszikus eszközökkel: megfigyeléssel, összehasonlítással, utalások és jelek követésével göngyöli fel az igazságot, éles eszére támaszkodva. Ez is lassítja a történetmesélést, szemben az okoseszközökre, internetes adatbázisokra, halottkémi laborokra támaszkodó nyomozások pörgésével. Egyszóval: számomra nem volt nehéz belehelyezkedni ebbe a tempóba, együtt várakozni Shardlake-kel, feszülten lesni akármilyen pici utalást, eltérést, anomáliát. Bólintani, ha egy kirakósdarabka a helyére került, és kimerülten sóhajtani fel, ha újabb magyarázatra váró elemek kerülnek elő. A megoldás duplacsavaros, és két kis csattanó jut eszembe róla: az egyik a viccé, mely szerint az osztozkodás lehet igazságos vagy testvéries, a másik, hogy Isten kegyelme nagyobb, mint az igazságossága. Lefordítva a regényre: inkább a szeretet és a kegyelem győzedelmeskedett, mintsem az igazságosság. Vigyázat, „igazságosságot” írtam, nem „igazságot”…

C. J. Sansom (1952-2024) (fotó: David Levenson)
C. J. Sansom (1952-2024) (fotó: David Levenson)

C. J. Sansom angol regényíró, 1952-ben született, 2024. április 27-én hunyt el, pár nappal a Shardlake-sorozat vetítésének megkezdése előtt. A birminghami egyetemen történelemből először bölcsész-diplomát, majd Ph.D. fokozatot szerzett. Később átképezte magát ügyvéddé. A munkájával azért hagyott fel, hogy csak az írással tudjon foglalkozni. A Shardlake-sorozat második része, a Sötét tűz elnyerte a brit Crime Writers’ Association (CWA) 2005 legjobb történelmi krimijéért járó Ellis Peters Historical Dagger-díját. Két évvel később Az uralkodó című harmadik részt ismét jelölték, ezúttal a Dagger In The Library-díjra. A sorozat kötetei a következők (magyarul az Agave Könyvek jelentette meg): Dissolution, 2003 (Kard által, 2008, illetve 2024), Dark Fire, 2004 (Sötét tűz, 2008, illetve 2009), Sovereign, 2006 (Az uralkodó, 2009), Revelation, 2008 (Apokalipszis, 2011),  Heartstone, 2010 (A bosszú nyilai, 2012), Lamentation, 2014 (Egy bűnös siralmai, 2016) és Tombland, 2018 (Hamis próféciák 1-2., 2019).


Vidd hírét!