90 éve született Stanislaw Lem, s Szempillantás című kötete 2000-ben, 11 éve jelent meg. A könyv szórakoztató, olvasmányos, nagyon érdekesen boncolgatja a tudomány és technikai fejlődés hatását a társadalomra. A kérdés nagyon aktuális a mában, amikor fiatalok ezrei élik szociális életük az internet bűvöletében, amikor már kivesző félben vannak a hagyományok, de vajon az emberiség minden esetben lehorgonyoz valamiféle stabil állapotban?
Halálának 69. évfordulója alkalmából emlékezünk meg ma Móricz Zsigmondról, a legnagyobb magyar realista íróról. Halála előtt még ő maga dicsekedett, hogy annyi évet ért meg, amennyi könyveinek száma, ugyanakkor műveiben roppant élethűen ábrázolta a földművesek nehéz, fizikai munkával teli életét. Az írásról ő maga azt vallotta, „hogy minél nagyobb az író, annál nagyobb kötelessége a legfontosabb dolgokban színt vallani, és megmondani mi az igazság”.
A francia, nagy mértékben humanista író Robert Merle ezen könyve már címe miatt is roppant érdekesnek igérkezik, ezt az érzést pedig csak fokozza az a rövid ajánlás, mellyel az első fejezet előtt találkozhatunk és mely végén egy költői kérdéssel utal arra, hogy kötete – az elsődleges szempontot tekintve – olyan emberek számára íródott, akik parancsra gyilkolnak. Ugyancsak érdekes megemlíteni itt, hogy ezen embereket „áldozatoknak” titulálja.
Andrew Morton – a brit író és újságíró – tavaly megjelent könyve témájául ismét egy sztár életútját választotta. Diana hercegnő, Tom Cruise, Madonna és Vilmos herceg után ezúttal a csak napjaink Teréz anyujaként emlegetett Angelina Jolie-n volt a sor, hogy mi, “hétköznapi emberek” a hollywoodi csillogás és fényűzés mellett még többet megtudhassunk, s megismerkedhessünk a problémákkal teli rendezők, producerek, színészek, zenészek életével is.
1850-ben ezen a napon jött a világra Guy de Maupassant francia realista és naturalista író, költő. Igazából Flaubert neve már önmagában is sokatmondó a szépirodalom kedvelők körében, viszont amennyiben Maupassant, nevelt fia életművét tekintjük, elmondhatjuk róla, hogy méltó örököse a tehetséges, ugyancsak realista Flaubert-nek, s talán még tanító mesterét is túlszárnyalva válik a 19. század világhatású francia irodalom főalakjává.
123 éve született és 44 éve hunyt el Füst Milán író és költő. Ő lehetett volna az első irodalmi Nobel-díjasunk: A feleségem történetéért 1965-ben jelölték a Svéd Akadémia díjára, de végül abban az évben ezt Solohov kapta. Legjelentősebb prózai alkotását hét évig írta, magyarul 1942-ben jelent meg, a francia fordítás után figyelt fel rá a világ, bekerült a század prózairodalmába. A versírás terén is nagyot alkotott: ő teremtette meg a szabad magyar verset.
A szépirodalmi művek gyógyító hatását évszázadok óta szinte minden kultúrában elismerik. Te hallottál már róla? – A biblioterápia pszichoterápiás irányzatként a 19. század óta létezik. Napjainkban két tevékenységi formát alkalmaznak: a receptív terápia a művek élményszintű, élőszóban történő feldolgozására összpontosít, aktív terápiában pedig a páciensek maguk írnak verset, naplót. Új kollégánk, Melinda saját magán fedezte fel a könyv ilyen jellegű hatását.
