Szerző: Attila

Tovább
Ben Lerner: Az iskola Topekában (21. Század, 2020)
Kritika
|
80

Ben Lerner: Az iskola Topekában

A regény nem egy pontosan körülírható történetet mesél el. A középpontban Adam áll, aki végzős gimnazistaként a vitakör döntőjére készül (miközben egyébként egy középiskolás szokványos életét éli: suliba jár, bulizik, csajozik), de a nézőpontok váltogatásának eredményeként megismerjük a szülők történetét is, és ezek az egymásba fonódó meg egymást kiegészítő sztorik adják a regény vázát.

Tovább
Scott Turow: Az utolsó tárgyalás (Álomgyár, 2020)
Kritika
|
80

Scott Turow: Az utolsó tárgyalás

Turow mesterien bánik a szavakkal, ezt már korábban is tapasztaltam, és nagyon jó emberismerő. Noha Az utolsó tárgyalás messze nem a legerősebb regénye, azok a részek, amelyekben az emberi tényező a döntő, előre viszik a sztorit. Nagyon hihetően ábrázolja azokat a folyamatokat, amelyek a bosszú, egy másik iránt táplált gyengéd érzelmek vagy a féltékenység talaján csíráznak, és sorsokról döntenek.

Tovább
Kritika
|
75

Lily Brooks-Dalton: Az éjféli égbolt

A könyv egyik nagy erőssége a központi karakter kellene legyen, de én éppen Augustine-t éreztem a regény gyenge pontjának. A végén átjön mindaz, amit az idős asztronómus megél és átérez, de nem elég hiteles. Nem hiteles, mert az egész figura tele van megmagyarázhatatlan ellentmondásokkal, és hiányoznak azok a részek, amelyek az ellentmondásokat feloldanák.