Paul Oakenfold brit zenész-producer és lemezlovas egy egészen új területen méretteti meg magát: novemberben képregényt ad ki, amelyben elmeséli karrierje történetét. A szöveget a dj maga írja, a rajzokat különböző művészek készítik. A képregényhez egy soundtrack album is készül, ezt természetesen Oakenfold rögzíti.
Film készül Josh Malerman nagy népszerűségnek örvendő regényéből, a Madarak a dobozban címűből. A filmet az Oscar-díjas Susanne Bier rendezi, a szkriptet a tavalyi Érkezés forgatókönyvírója, Eric Heisserer jegyzi, a főszerepet pedig a szintén Oscar-díjas Sandra Bullock kapta.
Új tízfontost ad ki a Bank of England szeptemberben, amelyre Jane Austen portréja kerül – kedden már be is mutatták a bankjegyet. Az írónő arcképe mellett egy idézet is helyet kapott a fizetőeszközön, amely az olvasás méltatása ugyan, de a Büszkeség és balítéletben olyan személy szájából hangzik el, aki egyébként soha nem olvas. A zavarba ejtő ellentmondás máris szemet szúrt a rajongóknak.
A két sorozatszerkesztő, Babiczky Tibor és Illés Andrea folyamatosan szemlézi a folyóiratokat, valamint az irodalom online „lelőhelyeit”, így válogatja össze a (leendő) szerzőket. Az egyik legfontosabb cél a kötet nélküli pályakezdők elindítása az irodalmi színtéren. 2017 első felében öt kötet jelent meg a sorozat részeként, ősszel további kettő várható.
Le Carré nem szeret sem magáról, sem a titkosszolgálatnál folytatott munkájáról beszélni. Így aztán a Galambok alagútjában többnyire alkotói munkájáról mesél, illetve arról, hogyan gyűjtött anyagot az egyes regényekhez, kikkel és milyen körülmények között találkozott, mint regényíró. Mondom, mint regényíró. Nem ez lesz az a könyv, amiből mindent megtudunk le Carréról.
Megjelent az Európa Könyvkiadó gondozásában Mario Vargas Llosa új regénye. A Nobel-díjas szerző a latin-amerikai irodalom hagyományához híven ismét a diktatúra témájára írt variációt. Itt azonban – A Kecske ünnepe komor realizmusával ellentétben – könnyedebb írói fogásokkal él: a szemérmetlen politikai játszmákat szemérmetlen hálószobai játszadozásokkal fűszerezi. – Olvass bele nálunk a regénybe!
McCarthy az egyik legmegosztóbb szerző, akit valaha olvastam. A prózája első ránézésre szikár, olvasni nehéz – ugyanakkor a könyv lapjairól visszaköszönő képek színesek, elevenek, magukkal ragadnak. A témát és annak tálalását illetően a határokat feszegeti. A főszereplője egy sorozatgyilkos, de a szerző a történet előrehaladtával eléri azt, hogy az olvasóban a Lester iránt érzett undor és megvetés valami megállíthatatlanul feltörő szánalommal és sajnálkozással vegyüljön, és ezzel már-már az olvasót hozza kényelmetlen helyzetbe.
Idén David Grossman izraeli írónak ítélték oda a Nemzetközi Man Booker-díjat. Grossman az Egy ló besétál a bárba című magyarul is megjelent regényéért kapta a rangos irodalmi elismerést. A Nemzetközi Man Booker-díjat 2016 óta egy-egy mű alapján ítélik oda évente. 2016 előtt kétévente adták át mint életműdíj.
85. életévében elhunyt Jókai Anna író, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Az írónő sokrétű munkásságáért élete során számos rangos elismerést kapott: 1970-ben József Attila-, 1994-ben Kossuth-, 1999-ben Magyar Örökség-, Tiszatáj-, 2000-ben Magyar Művészetért díjat, 1999-ben övé lett az Év Könyve jutalom, 2003-ban az Arany János-nagydíj, majd 2004-ben a Prima Primissima díj is. 1992-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével, 2002-ben a Köztársasági Elnök érdemérmével tüntették ki.
Elmore Leonard 1990-es regénye, a Get Shorty alapján 1995-ben készült mozifilm. A regény magyarul az adaptációt követően jelent meg Szóljatok a köpcösnek! címmel. Most tévésorozat készül a regényből. A könyvben Chili Palmer, a miami uzsorás felhagy az egyik adós felkutatásával, és inkább Hollywoodba repül, hogy kipróbálja magát a filmiparban. A sorozatban nem Chili Palmernek hívják, és nem uzsorás, hanem bérgyilkos. Attól még reménykedhetünk, hogy jó lesz.
