Szerző: Attila

Tovább
Rolf Dobelli: Ne olvass híreket! (Libri, 2024)
Kritika
|
70

Rolf Dobelli: Ne olvass híreket!

Dobelli 2010 óta nem fizet elő semmilyen újságra, nem néz híradót, nem hallgat rádiós híreket, és az online híradásoktól is távol tartja magát. Ahogyan ő fogalmaz: hírdiétát folytat. Ebben a könyvében azt igyekszik elmagyarázni, hogy a hírfogyasztás rossz az embernek, és meg akarja győzni az olvasót, hogy ne olvasson híreket. A dolognak az a szépséghibája, hogy olyan sokat mantrázza ezt, hogy a végén már nehéz őt komolyan venni.

Tovább
Dennis Lehane: Apró irgalmak (Agave)
Kritika
|
100

Dennis Lehane: Apró irgalmak

Lehane több súlyos témát is boncolgat a regényben. A családi szeretet mellett a tűzként tomboló bosszúvágyról, az élet minden területére rátelepedő, fojtogató hatalomról és az amerikai rasszizmusról is döbbenetesen pontos képet fest. Utóbbi kettő sarkalatos pontja a regénynek. Az olvasó a főszereplővel egyszerre eszmél rá, hogy a lakónegyedet teljesen az uralma alatt tartó helyi ír maffia valójában rákként élősködik a közösségen. A másik fontos téma a rasszizmus, és Lehane mesterien tárja elénk Boston 20. századi történelmének egyik legsötétebb korszakát.

Tovább
John Banville: Hó (Helikon, 2023)
Kritika
|
100

John Banville: Hó

A Hó első ránézésre Agatha Christie regényeit idézi: gyilkosság egy zárt helyen, a gyanúsítottak száma véges, a tettes egy jól körülírható, szűk csoportból kerülhet ki, mindenki gyanús, és mindenki hazudik egy keveset. Banville azonban idővel minden tekintetben túllépi az Agatha Christie-féle krimi határait, és stílusában is eltávolodik tőle. Mindenképp modernebb szemléletű, az igényes szövegnek köszönhetően pedig már-már szépirodalmi szintű regény a Hó.