Morgan a Valós halálban egy magas technikai fejlettséggel rendelkező társadalmat mutat be. Az emberiség egy olyan világban él, ahol valóra vált az örök élet. Igen ám, de azzal, hogy az embereknek kezébe adatott az örök élet kulcsa és a lehetőség, hogy más világokat gyarmatosítsanak, a mi jelenünk problémái még nem oldódtak meg számukra. A 25. században még mindig nem tudtuk legyőzni állati természetünket és mértéktelen hatalomvágyunkat.
A Mesélj nekik… Michelangelo Buonarroti firenzei szobrász mester életének egy epizódját emeli ki, amikor 31 évesen Konstantinápolyba utazik II. Bajazid szultán kérésére, aki az Aranyszarv-öblön átívelő, Konstantinápoly két városrészét összekötő híd megtervezésével bízza meg. Nem ő az első világhírű művész, aki tervet készít a szultánnak a hídról, pár évvel korábban Leonardo da Vinci rajzát elvetette az oszmán uralkodó.
Annyira valóságos, életszerű a regényben megelevenített kamaszok közötti dinamika, hogy az fájdalmasan az olvasó arcába vágja az igazságot erről a külön világról, amelyről talán nem is akarjuk elhinni, hogy ennyire kegyetlen tud lenni. Elgondolkodtat barátságról, hűségről, kirekesztésről, klikkesedésről, manipulációról, az „örökké” szó illékonyságáról, de mindezen továbbmenve azt is megmutatja, hogy mire képesek valójában a tinédzserek egymásért, vagy éppenséggel egymás ellen.
Idilli angol kisváros, a lélek „plázája”: a helyi könyvesbolt. Tulajdonosa egy karizmatikus férfi, aki nem roppant bele az őt ért tragédiába, sőt még a hozzá betérőket is vigasztalni tudja néhány jó szóval és egy jól megválasztott könyvvel. Halála utána lánya örökli a boltot. A nehézségek ellenére Emilia életében egy varázslatos időszak veszi kezdetét, és azt tapasztalja, hogy vevőit is megérinti a csoda, a szerelem csodája.
Honnan jövünk? Hová megyünk? – erre a két kérdésre keresi a választ az ötödik Robert Langdon-regényben a neves harvardi szimbólumkutató fiatal barátja és egykori tanítványa, Edmund Kirsch. Egy váratlan esemény miatt a kérdésekre adott válaszok nyilvánosságra hozatala Langdonra hárul, akit ezúttal is egy csinos és fiatal hölgy, Ambra Vidal – a bilbaói Guggenheim Múzeum igazgatója – segít a szimbólumok útvesztőjében.
Michael Cunningham egy korábbi művéért, Az órákért Pulitzer- és Faulkner-díjat kapott, ami azt feltételezné, hogy a többi műve is elér egy olyan szintet, amit igényesebb olvasók is élvezhetnek. Az általam felállított mércét nem üti meg ez az olvasmány. A stílusa alulmarad az elvártnak, nem ránt magával, nem képes lekötni a figyelmet.
Egy iskola valahol Ausztráliában, ahová a szépek és gazdagok hordják a gyerekeiket. A felső középosztály paradicsoma ez, ahol a látszat az úr, ahol azonban a csillogó külsőségek mögött sötét titkok rejlenek… A történet másik oldalán pedig az ártatlan gyermekek állnak, akik tisztaságukban és naivitásukban szándéktalanul is visszatükrözik szüleik világát, mindazt, amit azok elrejteni igyekeznek.
Az idén 87 éves Daniel Ellsberg az 1960-as években a RAND Corporation Kutatóintézet stratégiai elemzőjeként, valamint a Pentagonban tanácsadóként dolgozott. Mindkét helyen elsősorban az ország nukleáris stratégiájának kidolgozásában volt szerepe. A hetvenes évektől háborúellenes politikai aktivistaként tevékenykedett. 2017-ben megjelent könyve, a Végítéletgép, a világot fenyegető nukleáris háború veszélyeiről írt dokumentumregény.
Richard Flanagan regénye egyszerre kemény kritika és a diadalmas taps lehetőségének a könyve is, egy útmutatás a természettől elszakadt ember számára. Azt hiszem, azt a legmélyebb valóságot ábrázolja, amit meglátni nem sok embernek van szeme vagy ereje, amit láttatni minden művésznek kötelessége (lenne), amit megismerni emberi létünk folyton halogatott, nehéz és gyönyörű feladata. Véleményem szerint ez a művészet igazi feladata.
Az, akinek az ambíciója, az egója és a határozottsága Magyarországon elég volt ahhoz, hogy az átlagnál merészebbet álmodva Amerikába menjen tanulni és karriert építeni, az Egyesült Államok pénzügyi központjában elveszett csitrinek bizonyul, akinek bizony szüksége van minden segítségre, hogy elboldoguljon. Mert odaérkezve nemcsak a nyelvi nehézségekkel kell megbirkóznia.
