Ken Kesey leghíresebb regénye a vásznon is történelmet írt, hiszen a könyv alapján készült film az Oscar-gálán begyűjtötte a legfontosabb öt díjat. Kesey egy, a CIA által finanszírozott kísérlet alkalmával kapott ihletet a könyv megírására – később azt nyilatkozta, hogy az írás közben fogalma sem volt arról, mekkora regény születik a keze alatt. Utolsó írásában, amelyet a 2001. szeptember 11. terrortámadásokat követően írt, a békére szólította fel az embereket.
Kategória: Portré
Portré: Bram Stoker
Jóllehet a XX. században igencsak ismertté vált neve, Bram Stoker saját kortársai elismerését nem tudta kivívni. Hiába írt több regényt is, hiába dolgozott több mint hét éven keresztül élete főművén, a Drakulán, a korabeli kritikától nem kapta meg a pozitív visszajelzést. A Drakulát csak évekkel halála után, a filmipar hatására fedezték fel az olvasók, igaz, mára már a vámpírtörténetek és a horrorirodalom megkerülhetetlen klasszikusává vált.
Isten éltesse John le Carrét!
John le Carré az 1960-as években A kém, aki bejött a hidegről című lenyűgöző alkotásával lett világszerte ismert. A hidegháború után több művében is bírálta a Nyugatot „álszenteskedése” miatt. Számos regénnyel érdemelte ki, hogy századunk kémirodalmának egyik legnagyobb írójának tekintsék. 1990-ben megkapta a Helmerich díjat, 2008-ban a Times a 22. helyre rangsorolta az „50 legnagyobb brit író ’45 óta” című listáján, idén pedig a Goethe díjat is átvehette.
117 éve született Déry Tibor
Lázadás és idegenség az életét-pályáját átfogó két biztos motívum. A lázadás emberi és művészi értelemben is igazolható, hiszen attól kezdve, hogy nagybátyja fatelepén megszervezi a munkások sztrájkját, folyamatosan kinyilvánítja nemtetszését: kilép nagypolgári családjából, kritizálja az emigráció baloldali értelmiségét, nem hagyja szó nélkül az 50-es évek politikáját, és a 70-es években fellép a technikai civilizáció értékromboló hatásával szemben.
Portré: Elie Wiesel
Noha közel hatvan könyvet írt, a magyar származású Elie Wiesel elsősorban nem íróként vált ismertté világszerte: a romániai Máramarosszigeten született, a náci koncentrációs táborokat még gyerekként megjárt, majd Franciaországban élő, végül pedig az Egyesült Államokban letelepedő Wiesel egyetemi tanár, a zsidó kultúra kiemelkedő képviselője, a holokauszt egyik legismertebb aktivistája, de Nobel-békedíjjal jutalmazott emberjogi harcos is egyben.
5 éve hunyt el Sütő András
Életművében sugárzó egységben lélegzik a klasszikusnak nevezhető sorsirodalom összes lényegesnek mondható eleme: a tényleges történelmi, nemzeti létküzdelem hitvallásos vállalásától az elidegeníthetetlen közösségi életérdek és életigény demonstratív kifejezésén, képviseletén keresztül a hagyományfolytonosság és a reflexív modellalakítás szuverén egyeztetéséig. Műve nemzeti történelmünk újabb időszakának elavulhatatlan irodalmi és emberi értéke, dokumentuma.
109 éve halt meg Émile Zola
Az olvasóknak a naturalizmus szó Zolát jelenti, és Zola nevéről mindenekelőtt a naturalizmus fogalma rémlik fel. A halála óta eltelt több mint száz év alatt olvasottsága semmit se csökkent. A hivatalos kritika lelkesedhet is, cáfolhat is, az olvasók többsége azonban nem kritikákat olvas, hanem regényeket. A mindenkinél romantikusabb Jókai egy riporter kérdésére, hogy kit tart a legnagyobb élő írónak, gondolkodás nélkül rávágta: „Természetesen Zolát.”
Portré: William Faulkner
Az íróról több mitológikus értékű, ugyanakkor helytálló nézet kering: ő a Terepismeret és Modernség Egyesítője, az Amerikai Vidék Költője, az USA Történetéből Levonható Magánerkölcsi Tanulságok Főhivatású Könyörtelenje, a Borúlátó Realista, a Négerkérdéssel Kapcsolatos Tetemrehívás Irodalmi Szakértője. Mindez igaz, hiszen a szimultaneitás William Faulkner regényeinek és elbeszéléseinek fő jellemvonása és egyik legfontosabb problémája.
William Golding (1911-1993)
1911. szeptember 19-én született a Nobel-díjas William Golding, a vidéki Anglia tanárembere, A Legyek Ura szerzője. Már az egyetemi évei alatt az írás foglalkoztatta, ekkor kiadott egy verseskötetet, aztán tanári állást vállalt vidéken, majd részt vett a világháborúban, s az íráshoz csak ezt követően tért vissza. Leghíresebb művét, A Legyek Urát 43 évesen írta, ez végül meghozta számára a világsikert. 1983-ban a Svéd Akadémia irodalmi Nobel-díjjal tüntette ki.
Portré: Tersánszky Józsi Jenő
Kevés alakja van a XX. századi magyar irodalom történetének, akit több legenda övezne Tersánszky Józsi Jenőnél. Festőnek indult, volt sikeres kabaréművész, gitárját pengető, pánsípot fújó „zenebohóc”, nagy becsvággyal dolgozott találmányain, saját elgondolású biciklifékén s folyami csónakján, közben pedig írt. S nem is akármit. Jó néhány műve, például a Viszontlátásra, drága… vagy a Kakuk Marci regénysorozat modern irodalmunk remeklései közé tartozik.