2014 végén megnéztük azt is, hogy melyek azok a könyvek, amelyek magyarul a közelmúltban jelentek meg, és amelyek alapján mozifilmek készültek. Összeállításunk első részében négy olyan könyv-film párost ajánlunk, amelyre gyengébb idegzetűek inkább ne fizessenek be. Ilyen például a Gillian Flynn második regényéből készült produkció, a Sötét helyek, vagy A 44. gyermek, amely egy sorozatgyilkos utáni nyomozásról szól.
Az Olvasoterem.com-on többször olvashattatok már olyan összeállítást, ahol regények alapján készült mozifilmekről vagy a mozifilmek alapjául szolgáló regényekről írtunk. A mostani annyiban különbözik az előzőektől, hogy most tévésorozatok alapjául szolgáló könyvekről szólunk, és most ne a Trónok harcára gondoljatok. Összeállításunk apropóját Robert Littell Legendák c. regénye adta, amely itthon a tévésorozat premierjével egyszerre jelenik meg.
Hat olyan új mozifilmet ajánlunk a figyelmetekbe, amelyet februárban mutatnak be a hazai filmszínházak, és amelyek kivétel nélkül egy-egy könyv alapján készültek. Az a szép benne, hogy valamennyi könyv elérhető magyarul is: kettő (Maisie tudja és Charles Dickens élete) korábban jelent meg, az egyik már csak antikváriumokban kapható, egy pedig még nem jött ki a nyomdából, és előreláthatóan csak március elején kerül a boltokba.
Az utómunkálatai zajlanak Az üldözöttnek, összeáll A mi emberünk stábja, és 2014-ben lesz Hajsza is; a Suszter, szabó, baka, kém folytatásáról már akkor is suttogtak, amikor még az első rész készült, de most már biztosnak látszik, hogy a trilógia második részét ugyanaz az alkotócsapat fogja adaptálni, és 2014-ben kezdenek forgatni. Addig megnézhetünk két másik le Carré-regényt a mozikban: Az üldözöttet 2013 végén mutatják be, A mi emberünk 2014-ben debütál.
Oscar-hétvége van, de a gála nem csak a filmeké: a legjobb film címére pályázó kilenc alkotásból hat adaptáció. A hat könyvből ötöt már kiadtak magyarul is, az Utódok, A leleményes Hugo Cabret és a Hadak útján a film apropóján jelent meg itthon, néhol a borító is a film plakátját másolja, de A Segítség és a Rém hangosan és írtó közel című regényekre már korábban is felfigyelt egy-egy hazai kiadó. A legjobb filmre jelölt produkciókkal még nem ér véget a sor.
Január és március között a Brit Filmintézet is Dickens-re emlékezik: régi és új adaptációkat vetítenek Londonban a South Bankben. A műsoron olyan ritkaságok is szerepelnek, mint az 1901-es Scrooge, amelyről egészen a hetvenes évekig azt hitték, hogy megsemmisült. A három hónapos rendezvény kurátorai azt mondják: nagyon sokan a tévéképernyőn ismerkedtek meg Dickens-szel, így aztán a tévés adaptációknak is helyet biztosítanak a Dickens on Screen alatt.
Négy olyan film vagy a film szereplője kapott Arany Glóbusz-díjat 2012-ben, amely egy-egy könyv alapján készült. Bár az Olvasóterem elsősorban a könyvekkel foglalkozik, azért néha rápillantunk Hollywoodra is, és figyelemmel kísérjük, ha valamelyik regényből mozifilm, netán tévésorozat készül. Ezért nem mehettünk el az idei díjátadás mellett anélkül, hogy megnéznénk: nincs-e adaptáció a sikerfilmek között. Bizony van: négy produkción akadt meg a szemünk.
Jövőben is sok adaptáció várható: talán Az éhezők viadalára a legkiváncsibb a közönség, de lesz új Anna Karenina is. Suzanne Collins regényét már 2009-ben kiadta itthon az Agave Könyvek, és idén megjelent a trilógia befejező része is, de a rajongók számára nem ér itt véget a történet: 2012-ben jön a moziváltozat. A tengerentúlon sokat vártak Stephanie Plum-ra is, a szingli fejvadász január végén a vásznon is megjelenik. Adaptációk előzetesei trailerekkel!
Íme hat másik film, amely le Carré regényeiből készült: van közöttük bukta és siker is. Papíron mind siker volt, és kettő esetében maga a szerző is közreműködött a forgatókönyv írásánál, de A panamai szabón például ez sem segített. Az 1987-es A Perfect Spy például a képernyőn nem aratott túl nagy sikert, ám a kritikusok a mai napig John le Carré legjobb regényének tartják. Az orosz ház a vásznon nagy neveket vonultatott fel, de ott ez is kevés volt.
Huszonkét regényt írt, ebből tizenegyet megfilmesítettek, van olyan is, mit már kétszer. John le Carré a vásznon cím alatt két részben foglaljuk össze azokat az érdekességeket, amelyekről feltehetően nem tudtál mostanig az adaptációi kapcsán: például azt, hogy George Smiley már az első regényében felbukkant, ám ennek a hollywoodi feldolgozásában bizonyos szerzői jogok miatt a George Smiley nevet Charles Dobbs-ra volt kénytelen változtatni a stúdió.
