Címke: Erdély

Tovább

Mathias Menegoz kapta idén az Interallié-díjat

A francia irodalmi díjátadók sorozatát záró Interallié-díjat az idén egy Erdélyben játszódó regényért ítélte oda a zsűrik. A győztes szerző, a francia-német származású Mathias Menegoz tizenöt évet dolgozott a Karpathia című első regényén, amelyet a zsűri az ötödik választási fordulóban 6:4 arányban talált méltónak a rangos díjra. A XIX. században játszódó regény egy klasszikus, romantikus mű a soknemzetiségű Erdélyről.

Tovább
Kritika
|
97

Ugron Zsolna: Erdélyi menyegző

Ugron Zsolna háromkötetesre tervezett történelmi regényének első része az Erdélyi menyegző, a Libri Kiadó könyve. A mű Báthory Annát, a 17. század híres-hírhedt alakját, a boszorkánysággal vádolt asszonyt, az egyszerre körülrajongott és gyűlölt Báthory-család tagját kelti életre. Ki ez a nő? Engedelmes ara, lázadó özvegy, szerelmes fiatalasszony vagy “ördög, gyilkos kurva”? Vagy valaki, aki a családi átkok, politikai érdekek ellenére csak boldog akar lenni…

Tovább
Kritika
|
85

Tapodi Brigitta: Szárhegy öröksége

Tapodi Brigitta regénye, a Szárhegy öröksége egy utazás, amelynek során a történet főszereplője önmagára talál. Juliban nagymamája halála után felébred a kíváncsiság: kik az ő rokonai, mit rejteget a múltjuk, hol vannak az ő gyökerei? Kíváncsiságát azon elmélete szítja, miszerint családja nőtagjain a szerelemben generációk óta átok ül. Így veszi kezdetét Juli utazása Erdélybe, Szárhegyre, amely láthatatlanul önmaga megismeréséhez is közelebb viszi.

Tovább
Portré

Berde Mária – a megalkuvást nem ismerő írónő

Szimbolista stíluseszközöket kedvelő lírikus, néhol impresszionizmusba hajló prózaíró, korabeli bírálói szerint „levendulás feminista”. Írásainak visszatérő motívuma a magát felszabadítani kívánó nő sorsa, társadalmi, erkölcsi helyzete, érzelemvilága, lelki életük szabadsága a férfival való kapcsolatukban. 122 éve született Berde Mária, az erdélyi magyar Virginia Woolf, aki úgy vált népszerű írónővé, hogy mindvégig megmaradt költőnek.

12 éve hunyt el Wass Albert

A héten múlt 12 éve, hogy az erdélyi magyar irodalom egyik legnagyobb alakja a floridai Astorban eltávozott az élők sorából. Egyik leghíresebb regénye A funitneli boszorkány, ezt román nyelvre is lefordították, pedig Romániában a mai napig háborús bűnösként kezelik az írót. Nemrég egy szebeni újságban egy felületes történelmi ismeretekkel rendelkező újságíró arról írt, hogy a Wass család moldvai származással rendelkezik. Ezt külön nem kommentálom, azt hiszem megértitek…

Wass Albert: Az Antikrisztus és a pásztorok

Emánuel, a zsidó boltos fia hosszú idő után tér haza ismét, s az első percekben nagy az öröm a szülői háznál: lám, a tékozló fiú hazatért. Aztán lassan, fokozatosan köddé válik ez az öröm. A fiú nem apját-anyját látogatja meg először, hanem a hegyekben élő szénégetőket és pásztorokat, hogy a segítségüket kérje, a falut készítsék elő a Megváltó jövetelére. A falubelieknek nem tetszik a dolog – és joggal.

Wass Albert titkai – válogatott levelek öt asszonyhoz

Ha valaki végigolvasta már a jelentősebb Wass Albert regényeket, és ezek után vette a kezébe az író életrajzát, bizonyára ráismert az íróban a magyar erdőmérnökre az Ember az országút szélén-ből, Erőss Miklósra a Kard és kaszából, Fileki Ferkóra a Csabából, stb. Takaró Mihály szerkesztő összeállítása azonban egy egészen új élménnyel szolgál a Wass Albert rajongók számára: öt asszonyhoz írt leveleiből megismerjük az író magánéletét, a hölgyek iránt érzett vonzalmát, érzéseit, és eközben kibontakozik előttünk egy ember életútja – olyan mintha egy Wass Albert által kitalált alak történetét olvasnánk.