A kötetnek több erőssége is van. Kezdve a rendkívül érzékletes, plasztikus és részletes történetmeséléssel, a mesteri karakterábrázoláson át a háború és a felelősség morálfilozófiai megközelítéséig. A Meissner által felvetett kérdések, gondolatkísérletek és a rájuk adott válaszok napok után is foglalkoztattak.
Tulajdonképpen mi is ez a regény? Családregény. Tragédia. Tiniszerelem. Hódolat Homérosznak, Michelangelónak, Bachnak. Egy híd felépítésének a története. Mindez egyszerre. De leginkább az öntörvényű Dunbar fivérek (Matthew, Rory, Henry, Clayton és Tommy) története, és minden, ami öt kamasz fiú életéhez hozzátartozik: iskola, verekedés, sport, versenyek, háziállatok, barátság és szerelem.
Ámosz Oz 2005-ben írta a Hirtelen az erdő mélyén című kisregényét, de máig aktuális, örökérvényű mondanivalója egyre érvényesebb lesz, minden nap mantráznia kéne minden egyes embernek a könyvben található idézetet, amelyet ügyesen kiemelt, és a védőborítón helyezett el annak tervezője, Tabák Miklós: “Beszéljetek azokkal, akik megaláznak, sőt még azokkal is, akik bántalmaznak másokat, és azokkal is, akik mindezt boldogan végignézik.”
Barna Imre regénye arra is ösztönezheti az olvasót, hogy a főhőssel/főhősökkel együtt saját családja generációs mítoszainak gyökereit, azok igazságmagvait is felkutassa, ami nemcsak a felmenőkhöz való kapcsolódás esélyét hordozza magában, hanem a generációs átkoktól való megszabadulás lehetőségét is kínálja.
‘A vacsora’ után tudtam, hogy Kochtól váratlan befejezésre számíthatok, de én egészen az utolsó oldalakig nem jöttem rá a megoldásra. Amikor végül fény derült a titokra, egy percre abbahagytam az olvasást, és mosolyogva bólogattam a könyv fölött: ravasz, ravasz!
A Zöldcsont-saga trilógia második kötete a Jáde háború címet viseli és néhány hónappal az előző regény eseményei után veszi fel a történet fonalát. Fonda Lee-nek sikerült továbbszőnie egy olyan, mágiával átitatott gengszter-történetet, amely a maga nemében véleményem szerint még mindig egyedülálló a piacon, és tette ezt úgy, hogy közben semmit nem veszített lendületéből és annak színvonalából.
A kutya különös esete az éjszakában Mark Haddon első felnőtteknek (is) szóló könyve. Főszereplője egy autista kamasz, aki nagyon sok mindent tud sok mindenről, de nagyon keveset az érzelmekről és az őt körülvevő világról. A szerző nagyon személyessé, átélhetővé teszi egy különleges személyiség világlátását. A váratlan fordulatok, a regényben alkalmazott nyelvi és szerkezeti megoldások mind egy külső és belső utazás részei. Felkavaró, de nagyon jó könyv.
Lucy Adlington merészen választ helyszínt és történelmet ahhoz, hogy aztán az eseményeket azokból kiemelje, és egyetemessé tegye mindazokat a tapasztalatokat, amelyek itt megszülettek. Az döntések erkölcsi vonatkozásának fontossága mindvégig érződik, az életben maradás, mint kitűzött cél lebeg mindannyiuk előtt, de ez senkit sem ment fel az alól, hogy a tetteiért felelősséget vállaljon.
A Zsivago doktort leginkább felnőtt olvasóknak ajánlom. Egy bizonyos érettséget megkövetel a regény cselekménye, nyelvezete, enélkül elvesztődik a lényege. Fontos tudomásul venni, hogy nem egy könnyed regény, hanem egy hosszú dráma, ami igénybe veszi mentális kapacitásunkat. Nem az a fajta történet, amit egy hosszú, nehéz munkanap után kívánunk, vagy pár megálló alatt a buszon olvasunk.
A regény alapkonfliktusa egy nagyon komoly kérdéssel szembesíti az olvasót: elfogadható-e a világbéke, a társadalmi-politikai egyensúly vagy egyáltalán bármilyen „nagyobb jó”-nak titulált cél érdekében, ha gyenge, kiszolgáltatott személyeket valami olyanra kényszerítenek – emberi mivoltukban megalázva és méltóságuktól megfosztva őket –, amit önszántukból nem szeretnének megtenni?
