Örülhetnek Dmitry Glukhovsky hazai rajongói: november végén megjelenik a Metró-trilógia harmadik, befejező része, a Metró 2035, és a szerző november 26-án személyesen vesz részt a regény bemutatóján. Előtte két helyszínen, a debreceni és az egyik budapesti Alexandra Könyvesházban dedikál. Részletek a link mögött!
A Hosszú Menetelés, bár megjelenését tekintve csak a nyolcadik a sorban Stephen King regényei között, valójában a szerző első regénye, még nem volt húsz éves, amikor befejezte – legalábbis saját bevallása szerint. Az angolul 1979-ben napvilágot látott regény egyike a szerző Richard Bachman álnéven publikált könyveinek. Magyar fordításban csak közel negyven évvel később, 2015 őszén jelent meg a szerző életművét gondozó Európa Könyvkiadónak köszönhetően.
Szvetlana Alekszijevics fehérorosz ellenzéki írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését. A 67 éves írónőt polifonikus írásaiért díjazták, amelyek a szenvedésnek és a bátorságnak állítanak emléket korunkban. A Nobel-díjat az alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján, december 10-én rendezett ceremónián veheti át. Az elismerés mellé 8 millió svéd korona is jár.
Eredményt hirdetett kedden az Európa Könyvkiadó: a Tíz kicsi néger a magyar olvasók kedvenc Agatha Christie-regénye. A mesterműnek tartott Tíz kicsi néger a szavazatok 26%-át kapta, megelőzve ezzel két népszerű Poirot-történetet: a Gyilkosság az Orient expresszen valamint a Halál a Níluson című krimiket.
Egy augusztus végén megjelenő regényre szeretnénk felhívni a figyelmeteket. Nagyon szűkszavúan az alaptörténet a következő: egy diktatórikus, jövőbeli Amerikában fiatalok számára egy elvetemült sportversenyt szerveznek, hogy kiderítsék, ki a legjobb közülük. Csak egy nyerhet, a többire mind halál vár. Nem, nem Suzanne Collins regényét adják ki újra, hanem Stephen King egy 1979-es könyvét, amelyet Richar Bachmanként publikált, és magyarul eddig még nem jelent meg.
Az Újjászületés című 2014-es regényében Stephen King – Charles Jacob lelkipásztoron keresztül – egy sokakat foglalkoztató kérdésre keresi a választ: mivel kell szembenéznünk az élet és halál közötti átmenet során? A műfajtól az elmúlt években való eltávolodását követően a szerző ezúttal ismét egy rémtörténetbe oltva fogalmazza meg mondanivalóját, újra a legjobb formáját idézve, karaktereivel, elbeszélési stílusával és magával a történettel egyaránt.
Agatha Christie angol kiadója a világ kedvenc Christie-kötetét keresve hirdetett szavazást, az Európa Könyvkiadó pedig arra kíváncsi, hogy vajon a magyar olvasók körében melyik a kedvenc Agatha Christie-könyv. Szavazz augusztus 31-ig a kiadó honlapján! Eredményt pontosan az írónő születésnapján fog hirdetni a kiadó, állítólag „igazán rendkívüli módon”. Mi is kíváncsian várjuk.
Julie Lawson Timmer Öt nap c. regénye az Életről szól. Nem naturalista, de realista, még akkor is, ha a mai realitásban az emberiség sajnos rettenetesen kétfelé szakadt, és egyik felén ott maradtak az öntudatlan, sorsüldözte bábok, akikkel folyton elbánik az élet, a másik oldalon pedig ott vannak a Marához és Scotthoz hasonló, tudatos emberek, akik megmentik minden helyzetben, amit lehet, azáltal, hogy tudatos döntéseket hoznak.
A pétervári háború a hatodik magyarul megjelent Metró-regény, ezek közül pedig a negyedik, amely nem a Metró 2033 Univerzumot megteremtő Dmitry Glukhovsky alkotása. A szerzője egy hasonlóképpen fiatal, idén harminckilencedik életévét töltő sci-fi író, Simun Vrocsek. A 2010-ben megjelent regény – amelynek magyar fordítása az Európa Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot 2015 tavaszán – a pétervári metróba kalauzolja az olvasókat.
Margaret Atwood Az özönvíz éve c. regényének világa annyira istentelen, hogy a büntetés sem istentől jön: az ember találja ki, és szabadítja a világra. És hogy van-e Noé, aki megmeneküljön? Természetesen van: de csak néhány felkészületlen, kétségbeesett és elszigetelt ember, akik képteleneknek tűnnek a túlélésre: nem kiválasztottak, csak szerencsések – ha ugyan ezt szerencsének lehet nevezni.
