Címke: Magvető Kiadó

Tovább
Vida Gábor: Senkiháza (Magvető, 2023)
Kritika
|
90

Vida Gábor: Senkiháza

A legjobb szó talán, amivel jellemezhető a regény az a sűrű. Számtalan mélyréteg, árnyalat tarkítja a tömött, végeláthatatlan sorok között megbúvó szereplők mindennapjait, sokszor levegővételt sem engedélyezve az olvasónak, aki az alcímből kiindulva könnyed lektűrt vár, de kifogástalan, magvas szépirodalmat kap. Mintha egy barokk kori óriásfestmény tárulna elénk, amelyen megdöbbentő részletességgel ábrázolják a szereplőket és az őket körülvevő környezetet.

Tovább
Darvasi László: Az év légiutas-kísérője (Magvető, 2022)
Kritika
|
100

Darvasi László: Az év légiutas-kísérője

Darvasi a közelmúlt, pontosabban az utóbbi két év történelmi pillanatait csempészi bele novelláiba: a bevándorlási problémák, az ukrán háború és a koronavírus-járvány megjelenítésével a könyvforgatók még közelebb érezhetik, s egyúttal néha sajátjukként is olvashatják az egyébként sokszor bizarrnak és groteszknek tűnő történeteket.

Tovább
Jon McGregor: A 13-as tározó (Magvető, 2022)
Kritika
|
100

Jon McGregor: A 13-as tározó

Egy 13 éves lány eltűnik egy angol faluból, ahová pihenni érkezett a családjával, és hirtelen felbolydul az élet. Jon McGregor regénye arról szól, mi történik egy tragédia sújtotta közösségben, ha a média már nem érdeklődik az eset iránt. Egy szép, szomorú, a végletekig emberi történet a természetről, természetközelben élő emberekről, bizonytalanságról és bizonyosságról, amelyben az egyetlen állandó a folyamatos változás.

Tovább
Sándor Iván: Szakadékjátszma (Magvető, 2022)
Kritika
|
100

Sándor Iván: Szakadékjátszma

„Adnál tanácsot? Hová húzod a fehér bástyát? Én, szerinted, hová húzzam?” Lefordítom: Merre lépjek, mit válasszak, hogyan válaszoljak a mai bizonytalan élet kihívásaira? Kapcsoljam le a villanyt, húzzam le a fűtést 18 fokra? Járjak gyalog, adassam be az oltást? Vécépapírból, élesztőből vagy lisztből vásároljak többet? Biztos választ senki nem adhat, de Sándor Iván Szakadékjátszmája talán egy lehetőséget felkínál: a tartás, az emberiesség megőrzését.

Tovább
James McBride: King Kong diakónus (Magvető, 2022)
Kritika
|
100

James McBride: King Kong diakónus

A narráció lineáris, egyes szám, harmadik személyű, és McBride nem ugrál ide-oda időben és térben, de az összefüggéseket nem rágja az olvasó szájába, bizonyos dolgokat az olvasónak kell kikövetkeztetni. Ez persze abszolút pozitív tulajdonsága a könyvnek, de a regény az átlagosnál több figyelmet igényel, lehet, hogy néha vissza kell lapozni. Én második olvasásra fedeztem fel minden ízét, zamatát, láttam át világosan, hogyan fűzte egymásba a szerző a szálakat, és minden rááldozott perc megérte.

Tovább
Yishai Sarid: Az emlékezés szörnye (Magvető, 2022)
Kritika
|
80

Yishai Sarid: Az emlékezés szörnye

Yishai Sarid regénye eredeti, merész, kíméletlen és tapintatlan, és olyan perspektívából láttatja a múlt eseményeit, amelyből más könyvek egyáltalán nem. A történet főszereplője egy izraeli férfi, aki idegenvezetőként helyezkedik el Lengyelországban, és Izraelből érkező csoportokat kalauzol a haláltáborokban. Így válik az emlékezés hűséges és szorgalmas ügynökévé.

Tovább
Michel Houllebecq: Intervenciók 2020 (Magvető, 2021)
Kritika
|
100

Michel Houllebecq: Intervenciók 2020

Az ‘Intervenciók 2020’ az elmúlt harminc év esszéiből és interjúiból álló szöveggyűjtemény, amely kiválóan alkalmas arra, hogy Houllebecqet valódi, emberközeli kapcsolatba hozza az olvasóval. Üdvözlendő szándék, hisz aki először találkozik az író nevével, elkerülhetetlenül olyan címkékbe botlik, mint rasszizmus, nőgyűlölet, iszlámellenesség, szexmánia, depresszió, sznobság és nihilizmus. A szóban forgó szövegek pedig kitűnően alkalmasak arra, hogy e felszínes, egyben kategorikus bélyegek mögé nézve, magától a szerzőtől kapjunk válaszokat az őt ért legkülönbözőbb kritikákra.

Tovább
Irene Solà: Énekelek, s táncot jár a hegy (Magvető, 2021)
Kritika
|
85

Irene Solà: Énekelek, s táncot jár a hegy

Az emberek és a különféle természeti lények elbeszéléseinek váltakozása kíváncsivá teszi az olvasót. Elkezdjük olvasni a regényt egy bizonyos elvárással, egy elképzeléssel, hogy a leírás alapján milyen is lesz, aztán csodálkozva észleljük, hogy egyáltalán nem olyan, amilyennek elképzeltük. Ettől különösen izgalmas, ugyanakkor csalódást is okozhat, ezért kellő nyitottsággal, odaadó figyelemmel és megértéssel érdemes olvasni, hisz rendkívüli szépségű szöveggel van dolgunk.