Lapozz bele napjaink egyik legkedveltebb szerzőjének, Paulo Coelhónak a legújabb könyvébe, Az accrai kéziratba. 1099. július 14. Jeruzsálem a keresztesek támadására készült, amikor egy görög férfi, akit Koptnak hívtak, összegyűjtötte a város lakóit egy térre. A tömegben keresztények, moszlimok és zsidók lesték a Kopt szavait, melyektől azt várták, hogy felkészíthetik őket az elkerülhetetlen harcra.
A western irodalom egyik legnagyobb alakja 1908. március 22-én született Louis Dearborn LaMoore néven. Fiatalon illegális ökölvívómérkőzéseken kereste a kenyérre valót, amiből aztán inkább könyveket vásárolt. Dolgozott marhatenyésztők mellett, szénát bálázott, és szénbányákban és fűrésztelepeken is megfordult, mielőtt matrózként állást vállalt volna egy teherhajón. 1953-ban első regényének megfilmesítési jogait szinte azonnal megvásárolta John Wayne.
A Fahrenheit 451 egy disztópikus regény, az aktualitása azonban zavarba ejtő, több eleme már nem a jövőt jelenti. A sok fölösleges információ, amivel az agyunkat tömjük, az agybutító műsörök a tévében, hirdetőtáblák hosszú sora az utak mentén – csak egy pár azon dolgok közül, amelyeket Bradbury a szellemiség gyilkosaként sorol fel a regényben. Guy Montag, a történet főhőse egy tűzőr, aki társaival együtt nem tüzeket olt, hanem éppenséggel generál. Könyveket éget.
Lapozz bele az első magyarra lefordított indonéz regénybe, a fiatal Andrea Hirata A végletek szigete című művébe. Hirata egy csapásra világsikert aratott első könyvével. A megkapó, finom humorral átszőtt történet bevezeti az olvasót a távoli indonéz sziget kannibál ősöket sem nélkülöző történelmébe, megismerteti népének egzotikus szokásait, különleges hiedelmeit.
Rablóból pandúr: a huszadik század egyik legnagyobb pénzmosójának története valójában nagy dicsekvésnek tűnik. Kenneth Rijock bankjogra szakosodott ügyvédként kezdett dolgozni Miamiban, miután hazatért a vietnámi háborúból, de – sorstársaihoz hasonlóan – nem találta a helyét. Elvált a feleségétől, kilépett a cégtől, saját irodát nyitott – és egy váratlan találkozás következtében nekifogott tisztára mosni az amerikai kábítószerkereskedők dollármillióit.
69 évesen váratlanul elhunyt a népszerű angol horrorregényíró, a Patkányok szerzője, James Herbert. Élete során huszonhárom regényt írt – a legutóbbi éppen pár hete jelent meg angolul -, a műveit több mint harminc nyelvre fordították le, és világszerte ötvennégy millió példányszámban fogytak. Magyarországon az utóbbi években az Alexandra Kiadó gondozásában jelentek meg a könyvei, többek között első sikere, az 1974-ben született Patkányok is.
Lapozz bele Greg Egan Diaszpóra című regényébe; Egan főhőse egy olyan világban született, amely nem is valódi. Digitális lény, akit elmemagból növesztettek, semleges nemű, virtuális polgár szondák, műholdak és szerverek végtelen hálózatában, mely átszövi az egész Naprendszert a külső bolygóktól a Nap háborgó felszínéig. A XXI. századi Introdus óta az emberiség drasztikus változásokat eszközölt önmagán…
Áprilisban a tervek szerint jön magyarul is Esther Kinsky legújabb regénye, a Banatsko. Nálunk már belelapozhatsz a könyvbe. Ezúttal a Bánság soknyelvű, egyszerre kaotikus és hihetetlen belső rend szerint működő világába pillanthatunk be a német írónő segítségével, aki (ahogy a való életben is tette), letelepszik egy magyar faluban a déli határ mentén, s végigjárja a környék határon inneni és túli településeit.
A hétvégén Hamvas Bélára emlékeznek Balatonfüreden. Felolvasás, koncert, túra és bográcsozás is lesz a magyar tenger partján, és megemlékeznek a novemberben elhunyt Sava Babić íróról és műfordítóról is, aki Hamvas Béla valamennyi művét átültette szerb nyelvre. A Hamvas Béla Asztaltársaság az ezredforduló óta minden évben ünnepséget tart a Tagore sétányon, ahol 2000-ben Sava Babić, író, műfordító kezdeményezésére ültettek fát Hamvas emlékére.
Holtaknak menete címen jelent meg a Booker-díjas Hilary Mantel Cromwell-trilógiájának második kötete. A 2012-ben kiadott regényért a szerző másodszor is megkapta a Booker-díjat, ami három szempontból is rendhagyónak számít: nőnek és brit írónak eddig sohasem sikerült dupláznia, emellett arra sem volt példa, hogy egy trilógia két kötetét is méltónak találják a rangos díjra. A második kötet onnan folytatja az eseményeket, ahol az elsőben abbamaradtak: 1535 őszétől.
