Az augusztusi mozipremierek között 3 olyan produkciót találtunk, amelyek egy-egy irodalmi mű alapján készültek. Ezek közül csak egy olvasható magyarul, Philip K. Dick Emlékmás című novellája, amely itthon 2002-ben jelent meg, és amely az 1990-es és a 2012-es Az emlékmás alapjául is szolgált. Van azonban remény arra, hogy a másik két regény is megjelenjen, hiszen Seth Grahame-Smith egy korábbi regénye már olvasható, és Beigbeder is bemutatkozott itthon.
Kritika
|
90
Sági György: Hajó Hamburgból
Miről szól a Hajó Hamburgból? Nos ezt nehéz meghatározni. Egy életről, és annak meg nem ragadott lehetőségeiről. Arról ami történt és ami történhetett volna a Sternekkel, valamint Dániellel, aki a nagy zsidó család leszármazottja és egyben a könyvünk főszereplője. A regény értelmezése több vonal mentén lehetséges. A két legfontosabb közülük a hagyomány és a férfi-nő viszony, mint két olyan szelete az életnek, amelynek jelenségei meghatározzák az embert.
Georges Simenon: Maigret és az éjszaka örömei (részlet)
Lapozz bele Georges Simenon Maigret és az éjszaka örömei című művébe, amely az egyik legismertebb Maigret regény. A regényből számos feldolgozás készült a francia és angol televízióban egyaránt. A regényt 1950-ben fejezte be az író, ebben az évben adták ki először, és azóta sem veszített népszerűségéből.
Aki a király hangján szólt: Colin Firth (részlet)
Lapozz bele Sandro Monetti Colin Firth színművészről írt életrajzába, az Aki a király hangján szólt című könyvbe, amely a nyáron jelent meg az Athenaeum Kiadó gondozásában. Sandro Monetti tapasztalt és elismert újságíróként szenvedélyesen és nagy beleérzéssel, de a pletykákat kerülve, párkapcsolati és divatszakértőket segítségül hívva írja le a brit színész pályájának részletes történetét.
John Grisham: Prókátorok (részlet)
Lapozz bele Grisham legújabb regényébe, a Prókátorokba, amely 2011-ben hetekig az amerikai sikerlisták élén volt. A regény főszereplője David Zinc, aki egy hatalmas ügyvédi irodából „igazol” át egy másik céghez, a Finley & Figg-hez, és hamarosan egy nagy kaliberű ügybe tenyerel bele. A cég egy korábbi ügyfele meghal, és kiderül, hogy utolsó éveiben a férfi egy népszerű, elsősorban túlsúlyos embereknek javallott koleszterincsökkentő szert szedett.
Kritika
|
75
John Boland: Magyarországról szeretettel
Boland regénye akciódús politikai thriller egy bukott tőzsdeügynökkel a főszerepben, magyarországi helyszínekkel, külföldi és hazai titkosszolgákkal és jó adag humorral. Patrick McCarry egy indianapolisi iparos megbízásából keresi Gábor Tamást, a nemzet pénzügyi tanácsadóját, de az egyik közvetítőt a Kossuth tér közelében fényes nappal lelövik. McCarry megbízóiról kiderül, hogy fegyverekkel kereskednek, s a szerencsevadász egy összeesküvés közepéb csöppen.
Forbes: a legjobban kereső írók
2011-ben is James Patterson volt a legjobban kereső író, a második Stephen King, a harmadik pedig Janet Evanovich. A Forbes magazin éves listáján vannak újoncok is – például a vitatott történelmi könyveiről híres Bill O’Reilly vagy George RR Martin -, és olyanok is, akik tavaly óta eltűntek az élmezőnyből – például Nicholas Sparks és Rick Riordan. 2010-hez képest eggyel több írónő szerepel az első tízben, és a jelek szerint jövőre még többen lehetnek.
Kritika
|
100
Téa Obreht: A tigris asszonya
A tigris asszonyát a nemzetközi média az egekig dícsérte, most a magyar olvasók számára is világossá vált, miért. Téa Obreht tényleg olyan író, akiből száz évben csak néhány születik – az ilyenre mondják, hogy vele született tehetség, mert az nem létezik, hogy 24 éves korára valaki ennyire meg tudjon tanulni írni. A tigris asszonya egy családregény a Balkánról, azon belül is leginkáb a nagyapa életének története, amelyet a lányunoka, Natalia mesél el.
Elhunyt Harry Harrison
87 éves korában elhunyt Harry Harrison sci-fi szerző; olyan regényeket köszönhetünk neki, mint a Helyet! Helyet! vagy az Éden-trilógia. Illusztrátorként kezdte, különböző képregénymagazinok számára rajzolt, majd 1960-től regényeket írt. A Rozsdamentes Acélpatkány-sorozat mellett más paródiákat is írt, a Bill, a galaktika hőse például a Csillagközi inváziót figurázta ki, a sorozat későbbi epizódjaiban viszont már Asimovot és saját magát is parodizálta.
Portré: Sir Walter Scott
1771. augusztus 15-én látta meg a napvilágot Sir Walter Scott, skót költő, regényíró, a világirodalom kiválósága. Őt tartják a történelmi regények szülőatyjának és ezen műfaj legnagyobb művelőjének, de az angol nyelvű romantika kimagasló alakjának is. Regényeiben nélkülözhetetlen elemként használta a történelmet, ám ez csupán keretként szolgált a szerelmes történetekhez. A hiteles történelmi háttér, a korfestés velejárója munkásságának, ez tette világhírűvé.