Kritikák Írta Jance
Tovább
Kritika
|
93

Dmitry Glukhovsky: Text

Az orosz irodalom ifjú fenegyereke, a világszerte nagy népszerűségnek örvendő Dmitry Glukhovsky új, 2017-ben (Magyarországon 2018-ban) megjelent könyvében, a Textben a fantasztikum nem kap szerepet, a szerző azonban a tőle megszokott módon komoly és aktuális társadalmi kérdéseket boncolgat. A már megszokott orosz társadalomkritika mellett érdekes, ötletes módon hívja fel a figyelmet arra, hogy okostelefonokba zárt létünk mennyire személytelen és sebezhető.

Bejárat Írta Attila
Tovább

Elhunyt Philip Roth

2018. május 22-én nyolcvanöt évesen elhunyt Philip Roth, az egyik legjelentősebb kortárs amerikai író, a világirodalom egyik legnagyobb alakja. Halálát helyi idő szerint kedd este jelentette az irodalmi ügynöke, Andrew Wylie; Roth egy New York-i kórházban halt meg kedden pangásos szívelégtelenségben.

Kritikák Írta Attila
Tovább
Kritika
|
85

Jason Matthews: Az árulás palotája

Dominyika századosi rangig vitte az első kötet cselekménye óta. A feladata nagyjából ugyanaz, de a hatásköre nagyobb. Egy másik veréb segítségével egy iráni atomtudóst hálóz be Bécsben és Párizsban, hogy aztán Teherán titkos atomprogramjának részleteit zsarolja ki tőle. Moszkvát óriási lehetőség elé állítja ezzel, amivel jó pontokat szerez Putyin elnöknél. Igen ám, de az információt lepasszolja a CIA felé is, amivel az amerikaiak is nagyszerű pozicióba kerülnek.

Kritikák Írta Nemere
Tovább
Kritika
|
100

Szijj Ferenc: Növényolimpia

A Növényolimpia jelenetei realisták, a szereplők is valóságosak, és ettől az egész hirtelen, ha a nevetést abbahagyjuk, groteszkül nyomasztóvá válik. Hiszen vannak ismerőseink, akik így élnek, vannak helyzetek, amikor így érzünk, és egy-egy pesszimista pillanatunkban talán éppen azt érezhetjük, hogy az egész magyar valóság éppen ilyen: éppen ilyen abszurd, ilyen lehetetlen, ilyen reménytelen, ilyen alvilági, ilyen kontrollált, ilyen pillanatorientált, ilyen korrupt, ilyen..

Kritikák Írta Attila
Tovább
Kritika
|
100

Michael Connelly: Sötét visszhang

James Ellroynál Los Angeles egy romlott és reménytelen hely, igazi Szodoma és Gomorra, míg Connellynél egy sokkalta reálisabb városképet véltem felfedezni, ahol az (utcai) erőszak, a korrupció és a bűnözés nem feltétlenül úr a város felett, csupán természetes velejárója egy metropolisznak. Inkább úgy éreztem, hogy Connelly úgy festi meg Los Angelest, mint Lawrence Block New Yorkot. Minden sorában érezni, hogy ismeri a várost, az utcákat és az utca emberét is.

Kritikák Írta Emőke
Tovább
Kritika
|
100

Gideon Greif és Itamar Levin: Felkelés Auschwitzban

1944. október 7-én a Birkenauban szolgálatot teljesítő Sonderkommandó egyik csoportja megkísérelte a lehetetlent, és a több hónapos előkészületek alatt megszerzett csekély, de számukra jelentős fegyver, puskapor, gránát és egyéb eszközök birtokában, félelmében spontán fellázadt. Az egyetlen felkelés, amely Auschwitzban zajlott, így alig tartott 12 órát, ez alatt azonban több száz fogoly és néhány SS tiszt vesztette életét.

Kritikák Írta Nemere
Tovább
Kritika
|
90

Sarah Winman: Bádogember

Elgondolkodtam a címen, vajon mi ihlette. Nekem Frank Baum meséjéből juttatta eszembe a Bádogembert, aki azért indult Ozhoz, hogy szívet kapjon tőle. Valamiképpen ezek a szereplők is a szívüket keresik, legalább annak egy részét, azt, amit az ember kötelezően odaad másoknak, hogy aztán egész életében hiányozzék. Cserébe pedig semmit nem kap, csak emlékeket, amik égetnek, és ez néha fáj, néha pedig melegít.