Szerző: Pesot

Így megy ez – Kurt Vonnegut

Így megy ez, mondogatta Kurt Vonnegut, a kortárs amerikai irodalom és ellenkultúra emblematikus figurája, a szatíra, a fekete komédia és a sci-fi elegyítésének nagymestere. Munkássága során viszonylag keveset alkotott, tizennégy regény, háromkötetnyi elbeszélés, pár esszé- és visszaemlékezés-kötet fűződik nevéhez. Világnézetére a humanizmus volt jellemző, bölcs társadalomkritikája a 20. század egyik legnagyobb hatású irodalmi egyéniségévé emelte.

Az amerikai horror triumvirátus Crassusa

Lovecraft az amerikai irodalom világszerte népszerű alakja. Edgar Allan Poehoz hasonlóan gyűlölte a modern tudományokat, amelyek szerinte a hétköznapi emberek álomvilágának eltűnéséhez vezettek. A tudományok fejlődése, az ismeretlen megismerésére irányuló vágy Lovecraft felfogásában az eredendő bűnnel érnek fel. Bár a maga korában nem vált világhírűvé, kevesen ismerték, napjainkra azonban az egyik leolvasottabb és legelismertebb horror íróvá vált.

1956 – a kevesebb több lett volna

Az ötvenhatos forradalomról mára könyvtárnyi irodalom született. Charles Gati (Gáti Károly) magyar származású politológus-történész Vesztett illúziók c. munkája azonban az eddigiektől eltérő, rendhagyó módon közelít a témához. A szerző tabukat döntögető módon azt állítja: 1956-ban nem volt szükségszerű a szovjet beavatkozás, esély kínálkozott a békés megállapodásra, feltéve, ha minden szereplő bölcsebben viselkedik.

Albert Camus, a moralista

Albert Camus 1913. november 7-én született az algériai Mondoviban. 1957. október 17-én jelentette be a Svéd Királyi Akadémia, hogy „jelentős irodalmi tevékenységéért, amely mélyreható komolysággal világítja meg az emberi lelkiismeret problémáit korunkban” irodalmi Nobel-díjban részesíti Albert Camus francia írót és filozófust. Összeállításunkban az egzisztencializmus meghatározó alakjára emlékezünk.