Szerző: Pesot

Karddal és pennával – Zrínyi Miklós

A magyarországi barokk műveltségnek minden szempontból kiemelkedő képviselője, aki hadvezérként, politikusként és írókként egyaránt maradandót alkotott. Udvarának fénye és gazdagsága minden külföldi és hazai kortársat lenyűgözött, aki csak tiszteletét tette nála. Csáktornyai várkastélyának falait medvebőrök, zsákmányolt török hadizászlók, különleges fegyverek díszítették, könyvtárában ott sorakoztak az antik klasszikusok és a kortárs humanista szerzők művei.

Így megy ez – Kurt Vonnegut

Így megy ez, mondogatta Kurt Vonnegut, a kortárs amerikai irodalom és ellenkultúra emblematikus figurája, a szatíra, a fekete komédia és a sci-fi elegyítésének nagymestere. Munkássága során viszonylag keveset alkotott, tizennégy regény, háromkötetnyi elbeszélés, pár esszé- és visszaemlékezés-kötet fűződik nevéhez. Világnézetére a humanizmus volt jellemző, bölcs társadalomkritikája a 20. század egyik legnagyobb hatású irodalmi egyéniségévé emelte.

Az amerikai horror triumvirátus Crassusa

Lovecraft az amerikai irodalom világszerte népszerű alakja. Edgar Allan Poehoz hasonlóan gyűlölte a modern tudományokat, amelyek szerinte a hétköznapi emberek álomvilágának eltűnéséhez vezettek. A tudományok fejlődése, az ismeretlen megismerésére irányuló vágy Lovecraft felfogásában az eredendő bűnnel érnek fel. Bár a maga korában nem vált világhírűvé, kevesen ismerték, napjainkra azonban az egyik leolvasottabb és legelismertebb horror íróvá vált.

1956 – a kevesebb több lett volna

Az ötvenhatos forradalomról mára könyvtárnyi irodalom született. Charles Gati (Gáti Károly) magyar származású politológus-történész Vesztett illúziók c. munkája azonban az eddigiektől eltérő, rendhagyó módon közelít a témához. A szerző tabukat döntögető módon azt állítja: 1956-ban nem volt szükségszerű a szovjet beavatkozás, esély kínálkozott a békés megállapodásra, feltéve, ha minden szereplő bölcsebben viselkedik.

Albert Camus, a moralista

Albert Camus 1913. november 7-én született az algériai Mondoviban. 1957. október 17-én jelentette be a Svéd Királyi Akadémia, hogy „jelentős irodalmi tevékenységéért, amely mélyreható komolysággal világítja meg az emberi lelkiismeret problémáit korunkban” irodalmi Nobel-díjban részesíti Albert Camus francia írót és filozófust. Összeállításunkban az egzisztencializmus meghatározó alakjára emlékezünk.