Március 23-án, szerdán eltávozott az élők sorából a huszadik század legendás hollywoodi filmcsillaga, Liz Taylor. A gyönyörű, tehetséges és sikeres színésznőre sokan úgy tekintettek, mint az utolsó klasszikus hollywoodi sztárra. Nyolcszor kötött házasságot, ebből kétszer Richard Burtonnel; színészi teljesítményét két alkalommal Oscar-díjjal jutalmazták, 1999-ben II. Erzsébet brit királynő lovagi rendre emelte, azóta a nevéhez a „Dame” címet is hozzáillesztették.
Nyerj páros belépőt a Csúcshatás premier előtti vetítésére, és adjuk hozzá a film alapjául szolgáló könyvet is. Az olvasoterem.com és a Partvonal Kiadó közös játéka most rajtol, a sorsolás pedig március 31-én csütörtökön lesz. Három, a filmhez és a könyvhöz kapcsolódó kérdést adunk, kettőre ha jól válaszolsz, már bele kerül a neved a kalapba. Egy hét múlva, csütörtökön két szerencsés nyertest sorsolunk ki. Mindeketten 1-1 könyvet és páros mozijegyet nyernek!
A Csúcshatás a mozifilm miatt is nagyot fog szólni a következő napokban, de Palahniuk novellái is sokat ígérnek; a március végi könyvkínálatból szemezgettünk. Alan Glynn high-concept thrillere a jelenben játszódik, és a dizájner drogok világába röpít. A Könyvmolyképző a Grimpow-val jelentkezik, a spanyol ifjúsági regény nemzetközi téren már nagy sikert aratott. A Gold Booknál folytatódik A becsület jelvénye sorozat W. E. B. Griffintől, a negyedik rész címe A tanú.
A félszemű igazi western komisz rendőrbírókkal és vonatrabló banditákkal, egy tizennégy éves bátor lány szemével. Frank Rosst egy aljas gyilkos lelövi és kirabolja az arkansasi Fort Smithben. A tizennégy esztendős Mattie Ross felbéreli a vidék leghíresebb rendőrbíróját, és télvíz idején útnak indulnak, hogy felkeressék az Indiánvidéken bújkáló gyilkost. Charles Portis regénye egy korról is hű képet fest. Az 1968-as könyv most jelenik meg először magyarul.
A Vágtázó Halottkémek 1975-ben alakult, a magyar együttes 2001-ig létezett. Már a punk mozgalom előtt léteztek, attól függetlenül alkottak. Zenéjük a Világegyetem örök alkotóerejéből, az ősi népzene elemi erejű ősforrásából született. Hajdan kivitelezhetetlen feladatnak tűnt a VHK extatikus élő fellépéseinek energiáját lemezre rögzíteni, ahogy most lehetetlennek tűnt a banda és utódzenekarainak esszenciáját írott formában megörökíteni is. Dudich Ákosnak sikerült.
A Csontdarálóban Brenner az előzőnél véresebb ügy megoldására kap megbízást, de már az elején eltűnik a megbízó is. Akár hiszed, akár nem. Aztán eltűnik a focikapus (aki egyben a csontdaráló malom kezelője is), nyoma veszik egy csatárnak, egy művésznek és egy ajtónállónak is. A kapusnak megkerül a feje, s a csirkecsontok között emberi csontokra is bukkannak. Brenner pedig a maga csendes módszerével nyomozni kezd. Wolf Haas második krimije is zseniális.
Karin Alvtegen regényében a szereplők szemében szinte minden szószegés árulásnak minősül. Innen a regény címe is, noha ebben az esetben nem minden árulás árulás. Eva úgy érzi, hogy a házassága már menthetetlen, s amikor rájön, hogy a férje megcsalja (elárulta), kegyetlen bosszút tervez. Ugyanekkor Jonas egy kómában fekvő lány mellett érzi úgy, hogy őt elárulták. Na ez az árulás már nem szószerint értendő. De Jonas döntései nem feltétlenül logikusak.
A Japánt ért természeti katasztrófa apropóján megnéztük, milyen olvasnivaló akad magyarul a témában. Sajnos akad. Dokumentumregények, beszámolók és fiktív regények is borzolhatják az olvasók idegeit. A 2004-es thaiföldi szökőárnak magyar túlélői is voltak, tapasztalataikat meg is írták az elmúlt években. A szórakoztató irodalom polcán szintén találunk pár olyan regényt, amelynek központi témája valamilyen, mindent elsöprő természeti katasztrófa.
Wolf Haas krimije egyetlen eddigi bűnűgyi regényhez sem hasonlítható. A stílusa és nyelvezete teszi újszerűvé, frissé, miközben maga az alaptörténet langyos és feledhető. Amitől ez a könyv mégis letehetetlen, emlékezetes, szórakoztató és minden porcikájában eredeti, az maga Wolf Haas és az ő lehengerlő stílusa. Brenner nyomozó egy osztrák kisvárosban nyomoz, ahol tavaly télen két halott amerikait találtak az egyik síliftben. Akár hiszed, akár nem.
A Kossuth-díjas író Reif György néven született Budapesten, zsidó származású szülők gyermekeként. 1944-ben családjával együtt a budapesti gettóba deportálták, itt élte meg a háború végét is. Munkásságáért többek között Karinthy-gyűrűvel, József Attila-díjjal, Kollektív Pullitzer-díjjal és Prima Primissima díjjal is jutalmazták. Írásaiban a mindennapi élet kérdéseivel foglalkozik, riportkönyveiben valós problémákat boncolgat. Legutóbb a tűzoltókról írt.
