Szerző: Attila

Robert J. Sawyer: Flashforward – A jövő emlékei

Képzeld el, hogy a Földön mindenki (úgy értem, MINDENKI) elveszíti az eszméletét 2 percre. Ez alatt pedig bepillanthat a jövőjébe. Az esemény persze nem a véletlen műve, fizikusok és kutatók szeretnének igazolni egy elméletet, de az események kicsúsznak a kezük közül. – A könyv magyarul várhatóan február végén jelenik meg, a regény alapján készített filmsorozat az AXN és a torrentoldalak segítségével terjed.

Mario Puzo: A szicíliai

1943-ban Turi Giulianót sajtcsempészésen érik, a forró vérű fiatalember lelő egy carabinierit, így kénytelen a törvény elől a hegyekbe menekülni. Egyre növekvő bandájával itt vívja a saját szabadságharcát a korrupt római kormány és a zsarnok csendőrség ellen – legnagyobb ellenfele mégis a maffia, a szicíliai keresztapa pedig kegyetlen csapdát állít Giulianónak.

Cormac McCarthy: Az út

A napokban megjelenő Cormac McCarthy regény, Az út feltehetően a filmadaptációnak köszönheti a magyar megjelenést. A könyvet 2006-ban James Tait Black Memorial-díjjal, 2007-ben pedig Pulitzer-díjjal tüntették ki. A The Times az évtized könyvének nevezte. Úgy látszik, Magyarországon Hollywood a mérce.

Benedek István Gábor, Berta Pál: Harmadik háború

A harmadik (világ)háború elkezdődött. Terrorszervezetek és titkosszolgálatok vívják egymás ellen, de nem úgy, ahogy arról az esti híradóból értesültünk. A harc sokkal komplexebb, a két fél az egyik oldalon szövetkezik, a másikon egymásra vadásznak. A labirintus így persze egyre kuszább lesz, adott pillanatban az útvesztőben mindkét fél eltéved. Lehet, hogy ilyesformán alakult ki szeptember 11 is?

Frederick Forsyth: Isten ökle

Frederick Forsyth ismét bizonyítja, hogy mindent tud a haditechnikáról, a lenyűgöző vadászrepülőgépekről, a titkosszolgálatok munkájáról, és a sok szálon futó cselekmény során változatos emberi sorsokat mutat fel. A történet során valóságos szereplőkkel is találkozunk (George Bush, Margaret Thatcher, Szaddám Husszein), mint ahogyan az iraki csodafegyverről is keringtek hírek az Öbölháború idején.

Az első angol Nobel-díjas: Rudyard Kipling

A dzsungel könyve szerzője Indiában született, nevét egy angliai tóról kapta. Amerikai utazásai során találkozott Mark Twainnel, vermonti birtokán Sir Arthur Conan Doyle brit írótól tanult golfozni. 1936 január 18-án hunyt le Londonban, halálhírét korábban bejelentették, mire ő így reagált: Épp most olvastam, hogy halott vagyok, kérem, ne felejtsenek el törölni az előfizetők listájáról.

Stephen King: Carrie

Carrie esetlen, pattanásos, csúnyácska, rosszul öltözött, az iskola állandó céltáblája, akin mindenki remekül szórakozhat kedvére bármikor, bátran csúfolhatja. De Carrie ugyanakkor telekinetikus képességekkel is bír, tárgyakar képes elmozgatni a helyükről a puszta akaratával. Egy napon Carrie szabadon bocsájtja természetfeletti erejét, aminek következtében kő kövön nem marad.

Wass Albert: Az Antikrisztus és a pásztorok

Emánuel, a zsidó boltos fia hosszú idő után tér haza ismét, s az első percekben nagy az öröm a szülői háznál: lám, a tékozló fiú hazatért. Aztán lassan, fokozatosan köddé válik ez az öröm. A fiú nem apját-anyját látogatja meg először, hanem a hegyekben élő szénégetőket és pásztorokat, hogy a segítségüket kérje, a falut készítsék elő a Megváltó jövetelére. A falubelieknek nem tetszik a dolog – és joggal.