Szombaton múlt 163 éve, hogy a felvidéki Szklabonyán megszületett a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja, Mikszáth Kálmán. Magyar prózatörténeti megközelítésben a Jókai-hagyomány folytatója, de kiszűri Jókaiból, ami annál idejétmúltan romantikus, s azt teszi fő prózaszervező elvvé, ami Jókainál másodlagos, az epizódelemeket, az életképet és legfőképpen az anekdotát.
Szerző: Attila
Sebő Ödön: A halálra ítélt zászlóalj
1944 szeptember 23-án a szovjet hadsereg már két helyen is átlépte a trianoni magyar határt. Ugyanekkor a Gyimesi-szorosban a 32. hegyi határvadász zászlóaljhoz tartozó harccsoport Sebő Ödön főhadnagy parancsnoksága alatt még tartotta magát. Erről a hősies védekezésről és a bekerítésből való bravúros kirörésről szól a 2004-ben elhunyt veterán visszaemlékezése.
Vszevolod Ovcsinnyikov: Az A-bomba sztorija
A szerző rendkívül színesen, érdekfeszítően írja le a német urántervet, a japán N-tervet, az amerikai Manhattan-tervet, az angol Tube Alloys programot. Megtudhatjuk, hogy hol tartott az atomfegyverkezés a második világháború után, miről maradt le a közvélemény, mennyire közel volt a világ egy harmadik, mindent elsöprő atomháború kitöréséhez, és végül mi akadályozta meg az érintett feleket abban, hogy erre a végzetes lépésre elszánják magukat.
Kritika
|
100
Jim Garrison: Gyilkosok nyomában
John F. Kennedyt, az Egyesült Államok 35. elnökét 1963. november 22-én gyilkolták meg a texasi Dallas főutcáján, egy nyitott gépkocsiban. Kennedyt délután egykor nyilvánították halottnak a Parkland Kórházban. Alig egy óra húsz perccel később letartóztatták Lee Harvey Oswaldot, akit aztán a tárgyalásra tartva Jack Ruby ölt meg. Jim Garrison elutasítja a hivatalos verziót, de nem az elméletekre támaszkodik: sajátmaga gyűjtött bizonyítékokat arra, hogy nem lehetett Lee Harvey Oswald a magányos merénylő.
Wass Albert titkai – válogatott levelek öt asszonyhoz
Ha valaki végigolvasta már a jelentősebb Wass Albert regényeket, és ezek után vette a kezébe az író életrajzát, bizonyára ráismert az íróban a magyar erdőmérnökre az Ember az országút szélén-ből, Erőss Miklósra a Kard és kaszából, Fileki Ferkóra a Csabából, stb. Takaró Mihály szerkesztő összeállítása azonban egy egészen új élménnyel szolgál a Wass Albert rajongók számára: öt asszonyhoz írt leveleiből megismerjük az író magánéletét, a hölgyek iránt érzett vonzalmát, érzéseit, és eközben kibontakozik előttünk egy ember életútja – olyan mintha egy Wass Albert által kitalált alak történetét olvasnánk.
V. P. Borovička: Híres politikai merényletek
A merénylet a politikai gyakorlatban mindig is alkalmazott eszköz volt, már az ókorban is számtalan példát találunk erre – hogy napjainkról most külön ne szóljak. Vaclav Pavel Borovička arra vállalkozott, hogy a legjelentősebb politikai merényleteket bemutassa. Borovičkától megszokhattuk, hogy alaposan körbejárja a témát, több szemszögből láttatni engedi az eseményeket, felfedi a mozgatórugókat, elrántja a függönyt, hogy a „kulisszák” mögé láthassunk, megmutatja a hátterét minden merényletnek.
A krimi koronázatlan királynője: Agatha Christie
A Guiness Book of World Records szerint Agatha Christie a világ minden idők legtöbb eladott könyvét elérő író. Csak a Biblia ért el ennél magasabb eladott példányszámot. Tudtad, hogy a 30-as évek végére már megúnta Poirot figuráját, naplójában elviselhetetlennek és egocentrikus, dilis alaknak nevezte – ugyanakkor ellenállt a kísértésnek, hogy elpusztítsa népszerű nyomozót?
Jack London, a kalandor
Jack London élete olyan kalandos, mintha ő írta volna valamelyik világsikerű regényében. Az újságárulástól a vagonkirakásig mindent csinált, csempészekkel és matrózokkal bejárta az országot, de még Japánba is eljutott – az orosz-japán fronton például haditudósító volt. 40 éves korában saját kezével vetett véget az életének.
132 éve született Molnár Ferenc
Molnár Ferenc 1878 január 12-én született. A 2009/2010-es évadban a Csíki Játékszín a Liliom c. darabját vitte színpadra, legismertebb regénye pedig A Pál utcai fiúk. Ezt 5 alkalommal vitték vászonta, a Fábri Zoltán-féle rendezést 1969-ben Oscar-díjra is jelölték.
Frederick Forsyth: Az Odessa-ügyirat
Peter Miller oknyomozó újságíró azért áll meg az autópályán, mert meghallja a rádióból a hírt, miszerint Kennedy elnök merénylet áldozata lett Dallasban. Pedig ha nem állt volna meg, nem veszi észre a száguldó mentőautót,nem ered az ügy nyomában egy új sztori reményében , nem szerez tudomást egy öregember öngyilkosságáról, nem kezd el nyomozni egy volt SS-százados után – és nem születik meg Az Odessa-ügyirat. Bevallom, én örülök, hogy Peter Miller német újságíró bekapcsolta a rádiót 1963 november 23-án.