John-Henri Holmberg szerkesztésében magyarul is megjelent a Valami a tekintetében című kötet, amely húsz svéd szerző tizenhét kriminovelláját tartalmazza. Az Animus Kiadóval karöltve játékot szervezünk, amelynek a végén öt szerencsés olvasónk a kötet egy-egy példányát viheti haza. A játék nem túl bonyolult, de reméljük, hogy azért elég izgalmas: fiktív szereplők neve alapján kell kitalálni északi szerzők nevét, majd egy krimiíró nevét kiolvasni.
1985. január 2-án éjfél körül valaki különös kegyetlenséggel lemészárolja a Day család nagy részét, csak a hétéves Libby Day és tizenöt éves bátyja, Ben élik túl a borzalmakat – és a gyanú rögtön a srácra terelődik. A Sötét helyek egy szívszorító családi dráma, amely nemcsak magáról a mészárlásról szól, hanem arról is, hogy miként vergődik egy, a gyerekeit egyedül nevelő anya a fenyegető adósság árnyékában azért, hogy összetartsa a családját.
Itt van a várva várt új Nesbø-regény, amelyhez a szerző szerint az ihlet a Bibliából származik. A Scolar folytatja Arne Dahl regényeinek a sorát, és egy izgalmas izlandi krimivel is kényezteti a műfaj rajongóit. Az Athenaeumnál megjelent az újabb Carin Gerhardsen-könyv, amelyben – akárcsak az első kötetben – ismét Conny Sjöberg felügyelő és csapata nyomoz, és az Európa Kiadónál is bemutatkozik egy fiatal svéd szerző: Fredrik T. Olsson.
Martin Odum brooklyni lakásában felbukkan egy nő, aki arra kéri az egykori CIA ügynököt, hogy kutassa fel a nővére eltűnt férjét. Martin csak azért vállalja el az ügyet, mert rögtön másnap felkeresi egykori felettese a CIA-tól, és arra kéri: ne kutasson eltűnt férjek után. Martin a nyakába veszi a világot, hogy felkeresse a rejtélyes oroszt. Az csak időközben válik világossá a számára, hogy így talán saját valódi identitására is fény derülhet.
A skandináv krimik népszerűsége hazánkban még most is töretlen, hiszen egyre-másra jelennek meg az északi szerzők könyvei, nem feltétlenül csak az Animus Kiadó Skandináv Krimik sorozatában. Pedig – és most legyünk nagyon őszinték önmagunkkal szemben – a krimik többsége nagyjából ugyanarra a sémára épül, a huszadik után alig találunk olyant, amelyik valamitől újszerű lenne. Nos, Leena Lehtolainen Egyszer úgyis meg kell halni c. regénye kivétel.
Patrick Modiano Párizs mellett született egy belga flamand színésznő és egy zsidó férfi titkolt kapcsolatából. Elsőként a flamand nyelvet tanulta meg, tizenévesként ritka köteteket lopott könyvtárakból, ezeket adta el, hogy egy kis pénzre tegyen szert, idő előtt érettségizett és a Sorbonne-ra csak azért iratkozott be, hogy elkerülje a sorkatonai szolgálatot. Íme néhány érdekesség a 2014-es irodalmi Nobel-díjasról, a francia Patrick Modianóról.
Évek óta mintegy ezer könyvtár több mint háromezer programmal csatlakozik az Országos Könyvtári Napokhoz, amelyet idén október 13-tól 20-ig rendeznek meg. Az eseménysorozaton kiemelt téma lesz az élő emlékezet, múltunk értékei, az okoskönyvtár, az egészséges életmód. A könyvtárak több településen kilépnek az épületből, az utcán, a plázákban szólítják meg az embereket és hívják fel a figyelmet az olvasás örömére.
Megújult a budapesti Károlyi Mihály utca és Irányi utca sarkán álló Centrál Kávéház. A cél az, hogy az 1887 óta működő Kávéház hagyományaihoz híven ismét a kultúra, az irodalom központja legyen Budapest szívében, ahova egykor olyan szellemi nagyságok jártak, mint Babits, Krúdy, Móricz vagy Karinthy. A megújult Kávéház az őszi évadban kultúrális programokkal, köztük irodalmi estekkel, koncertekkel és családi programokkal is várja a közönséget.
A brit Ladbrokes fogadóirodánál ismét lehet fogadni arra, hogy ki lesz idén az irodalmi Nobel-díjas. Ahogyan azt az elmúlt években megszokhattuk, a legesélyesebb most is a japán Haruki Murakami. A kenyai Ngũgĩ wa Thiong’o alig marad el Murakami mögött a maga 6-szoros szorzójával, a harmadik az algériai Ásszija Dzsebár 10-szeres szorzóval. Azoknak, akik Nádas Péter Nobel-díjára fogadnának, a tétjük 20-szorosát fizeti a cég.
Két amerikai száll versenybe idén a Man Booker-díjért. A tavalyi döntés értelmében idén már bármilyen, a brit Nemzetközösségen kívül élő, angolul alkotó író megkaphatja a rangos irodalmi elismerést. A feltétel csupán annyi, hogy angolul írt és Nagy-Britanniában is kiadott regénnyel lehet pályázni. A tengerentúlról Joshua Ferris és Karen Joy Fowler pályázik a díjra, ez utóbbi azzal a regénnyel, amellyel idén már PEN Faulkner-díjat is nyert.
