Két krimi mellé egy romantikus regényt és egy családregényt ajánlunk a New York Times sikerlistájáról. Rögtön a lista élén landolt Grisham új regénye, a The Racketeer, amelyben egy bebörtönzött ügyvéd attól reméli szabadulását, hogy információi vannak egy meggyilkolt szövetségi bíróról, az elkövetőről és az indítékról. Nelson DeMille Jemenbe küldi John Coreyt, hogy levadásszon egy al-Káida terroristát, Karen Kingsbury pedig igazi karácsonyi sztorit kínál.
Halloween estéjén rajtol legújabb játékunk, és november 4-ig tart. Stephen King-könyvet lehet nyerni, a játékot teljes egészében a horror koronázatlan királya köré szerveztük. Hét olyan nevet soroltunk fel, akik egy-egy King-regényben szerepelnek, és minden névhez három-három regénycímet rendeltünk. Ha helyesen párosítod a neveket a címekkel, akkor hét betűből egy újabb nevet kapsz. A kérdésünk úgy szól: vajon ő melyik regényben szerepelt?
Elmore Leonard 86 évesen, a Raylan című könyvével is bizonyította, hogy ő a regényírás Tarantinója. Az amerikai krimiszerző olyan, mint főhőse, a szövetségi rendőrbíró: nem koptatja fölöslegesen a nyelvét, de minden szava telitalálat. A marsall a legújabb Raylan-regényben szervkereskedők után nyomoz, majd egy bányavállalat alelnökére vigyáz, végül egy 23 éves pókerbajnokkal gyűl meg a baja. A rosszfiúk ezúttal mind lányok, és Raylan még soha nem lőtt nőre.
Néhány érdekes könyvre hívnánk fel a figyelmeteket: van közöttük romantikus, thriller és történelmi. Bemutatkozik az amerikai Karen White, a Hazatérés egy olyan nő története, aki ráébred, hogy a családot és az otthont nem törölheti ki a szívéből; a napokban kerül a polcokra Murakami Rjú eddigi legkifinomultabb, leglenyűgözőbb thrillere, a Casting; Elek Ottó regénye Magyarország történetének egyik legnyomasztóbb, legzűrzavarosabb korszakában játszódik.
Simenon drámája, Az özvegy egy fura hangulatú kisregény egyszerű cselekménnyel, festői környezetben. Jean gyilkosság miatt ült öt évet a börtönben, s szabadulása után egy tanyára szegődik cselédnek az özvegy Coudercné mellé. Az özvegy süket apósával él együtt, a csatorna túloldalán sógornője lakik, akikkel haragban van, állítása szerint el szeretnék venni tőle a házát. Jean csak néma tanúként szemléli az eseményeket, de a történtek próbára teszik az idegeit.
Egy börtönben írt könyv is lehet nagy siker, lefordíthatják több nyelvre; íme néhány konkrét példa arra, hogy a rácsok mögött papírra vetett regények, gondolatok vagy naplók milyen utat járnak be a nagyvilágban. Egy börtöncellában született az első erotikus regény, ahogy az első újkori regény is. Mandela börtönnaplóját számos nyelvre lefordították, 2012-ben film készül belőle, Edward Bunker pedig visszaeső bűnözőből lett író – szintén a rácsok mögött.
Lapozz bele a Georgina Kincaid-sorozat második epizódjába, Richelle Mead A szukkubusz éjszakája című regényébe, amelyben felbukkan Georgina régi inkubusz barátja, a sármos csábító, Bastien. Az inkubusz rejtélyes feladattal érkezik a városba: meg kell rontania egy híres tévésztárt, a bigott Dana Daileyt, akinek szervezete szigorú konzervatív értékeket hirdet, így igyekezve gátat vetni a földi romlottságnak és az ördög csábításának.
Maigret a párizsi éjszakában nyomoz egy meggyilkolt prostituált és egy kábítószerfüggő grófnő ügyében. Arlette, a Picratt’s táncosnője egy hajnali órában lépik be az egyik párizsi rendőrőrsre, és azt állítja, hogy az éjszaka során a lokál két vendégét hallotta arról beszélni, amint egy grófnő meggyilkolását tervezik. A kis hölgy enyhén pityókás, a rendőrök nem hisznek neki, és szabadon engedik. Ám hamarosan valaki Arlette-et megfojtja a saját lakásán.
Hilary Mantel nyerte a 2012-es Booker-díjat, és ezzel ő az első nő és az első brit író, aki duplázik. Korábban a dél-afrikai JM Coetzee és az ausztrál Peter Carey vihette haza kétszer is a rangos irodalmi elismerést. A díjjal 50 ezer fontos pénzjutalom jár. Mantelt a Bring Up the Bodies című regényéért díjazták, ez egy tervezett trilógia második része. Az első szintén Booker-díjat kapott három évvel ezelőtt – az a könyv már magyarul is olvasható.
Új könyvrészlet a Lapozóban: Mark Nelissentől, az antwerpeni egyetem professzorától a Darwin a szupermarketben. Nelissen biológusként tekint a világra, és bármerre néz, minden az evolúciót juttatja az eszébe. Rendkívüli humorral, ugyanakkor tudományos alapossággal írja meg azokat a mindennapi történeteket, melyekben az evolúció elmélete ott leselkedik körülöttünk minden sarkon.
