Az írónő fokozatosan vezet végig a főhős jellemének alakulásán, az aprólékosan megrajzolt karakter révén szinte belelátunk Coco gondolataiba, s mindaz, amit eddig csak felületesen tudtunk Chanelről – szigorú üzletasszony, a németek kémje, a kétes erkölcsű dáma – árnyalódik, a mögöttes tartalmak megismerésével más kontextusba helyeződik.
Samuel Miller, egy sziget idős, megözvegyült, gazdag tulajdonosa két hetes tanfolyamot hirdet meg, amelynek célja a saját koporsó elkészítése. A kurzus a résztvevőknek és az olvasónak is feladatot ad: hogy magunkba nézzünk és őszintén tisztázzunk kényelmetlen, kényes, szorongást okozó kérdéseket, témákat.
Turow mesterien bánik a szavakkal, ezt már korábban is tapasztaltam, és nagyon jó emberismerő. Noha Az utolsó tárgyalás messze nem a legerősebb regénye, azok a részek, amelyekben az emberi tényező a döntő, előre viszik a sztorit. Nagyon hihetően ábrázolja azokat a folyamatokat, amelyek a bosszú, egy másik iránt táplált gyengéd érzelmek vagy a féltékenység talaján csíráznak, és sorsokról döntenek.
‘A vacsora’ után tudtam, hogy Kochtól váratlan befejezésre számíthatok, de én egészen az utolsó oldalakig nem jöttem rá a megoldásra. Amikor végül fény derült a titokra, egy percre abbahagytam az olvasást, és mosolyogva bólogattam a könyv fölött: ravasz, ravasz!
A Nőből is megárt a nagymama és a …és megint nagymama című kötetek főhőse fölött telik az idő: az Unokák nőnek, férje nyugdíjas lesz, Maci kutya nagyon öreg már és állandó felügyeletre szorul. És ráadásul beüt a vírus… Összeomlani látszik az ismert világ, és több hónapos karantént hirdetnek mindenütt. Hogyan sikerül(t) megélni-túlélni-átélni mindezt ép ésszel, úgy hogy megőrizhető legyen a normalitás, esetleg új, élhető normák fogalmazódhassanak meg?
Marianne Power 36 éves korában úgy döntött, hogy egy éven át minden hónapban elolvas egy-egy népszerű, sikeresnek tartott önsegítő könyvet, más-más hiányossággal foglalkozót, ától zéig betartja a bennük írt javaslatokat és tanácsokat, s így év végére – elméletileg – rendben lesz az élete összes területe. Ebben a könyvben azt meséli el, hogyan sikerült a nem éppen hétköznapi kísérlet.
A fiatal és ambiciózus, színészi reményeket dédelgető Bárdossy Rebekának döntenie kell: a tehetséges, de nincstelen festő szerelmét viszonozza vagy az idősebb, tehetős Breitner professzor közeledését. Ráadásul a Rákosi-diktatúra megerősödésével kardként lebeg feje fölött a kilakoltatás réme is. Közel fél évszázaddal később Anna, a magyar származású, Berlinben élő galériatulajdonos szintén döntés előtt áll: döntés, melynek elodázására rendezte be szinte egész életét. Hogyan kapcsolódik össze a két nő élete? Hogyan segít Annán a múlt megismerése?
Dér Adrienn második meseregénye A kaszabmanóhoz hasonló hangvételű, kedves történet. A címbéli Teki és társai az eltűnt holdtehén után kutatnak, és úgy nyitnak a változásra és fejlődnek a kalandok során, hogy közben nem veszítik el személyiségük alapvető, meghatározó vonásait. A könyvet Szulyovszky Sarolta illusztrációi díszítik.
A könyv egyik nagy erőssége a központi karakter kellene legyen, de én éppen Augustine-t éreztem a regény gyenge pontjának. A végén átjön mindaz, amit az idős asztronómus megél és átérez, de nem elég hiteles. Nem hiteles, mert az egész figura tele van megmagyarázhatatlan ellentmondásokkal, és hiányoznak azok a részek, amelyek az ellentmondásokat feloldanák.
A szerző az újkori orosz történelem szakavatott ismerőjeként részletes és szerteágazó tudását olyan szépen és módszeresen építi bele a regénybe, hogy szinte fel sem tűnik, mennyi történelmi szempontból is értékes információt tartalmaz. A regény irodalmi nyelvezete is nagyon jó, a történetszövés lineáris, következetes, maga a sztori pedig izgalmas és magával ragadó.
