Kategória: Portré

Tovább
Portré

Portré: George Bernard Shaw

George Bernard Shaw saját korának embere volt: mélyen a kor realitásában gyökerező, de haladó szellemiségű. Őszintén hitt a szocialista eszmékben, és szeretett volna hatni a tömegekre. Először csak politikai cikkeket írt, de aztán bámulatos átváltozáson ment át: rövid idő alatt az egyik legjobb szónok lett, és mindenféle témában szónoklatokat tartott. 1925-ben neki itélték az irodalmi Nobel-díjat. Shaw a díjjal járó pénzjutalmat svéd irodalmi célokra ajánlotta fel.

Tovább
Portré

Richard Matheson (1926-2013)

Richard Matheson a klasszikus horror, sci-fi és fantasy irodalom kiemelkedő alkotója, író és forgatókönyvíró. Olyan szerzők vallják őt mesterüknek mint Stephen King, Steven Spielberg vagy Anne Rice, az Interjú egy vámpírral szerzője. Aki sosem olvasta regényét vagy nem látta egy filmjét sem, az is ismeri őt, hiszen lehetetlen úgy élni, hogy az ember ne találkozna valamelyik klasszikussá vált Matheson-klisével, szereplővel vagy filmfordulattal.

Tovább
Portré

Portré: Móricz Zsigmond

Móricz Zsigmond, a 20. századi magyar széppróza legjelesebb képviselője teológiát és jogot is tanult, de mindig is az irodalom vonzotta leginkább. Debrecenben hírlapíróként dolgozott, majd Mikszáth Kálmán csábításának engedve a pesti Újság gyerekrovatát szerkesztette, aztán szülőföldjén népdalokat gyűjtött, s művei nagy részének témáját, mondanivalóját ebből az időszakból merítette. Első igazi írói sikerét 1908-ban a Hét krajcár című novella hozta meg a számára.

Tovább
Portré

“Átlátszó vagyok, mint az üveg…” – Száz éve született Weöres Sándor

100 éve született Weöres Sándor, ez a “másoktól legkülönbözőbb költő”-nek aposztrofált író, költő, műfordító. Már 14 éves korában jelentek meg versei különböző vidéki lapokban, 19 évesen országosan is ismertté lett. Később megkapta a Baumgartner-, majd a Kossuth-díjat és az osztrák állami elismerést is. Életművében csengő-bongó gyermekversek váltakoznak filozófiai mélységű létértelmezésekkel. Líra, dráma, epika terén egyaránt maradandót alkotott.

Tovább
Portré

Portré: Ken Follett

Ken Follettet gyerekkorában keresztény szülei eltiltották a tévétől, ezért az olvasás felé fordult. Karrierjét újságíróként kezdte, a 70-es évek közepén álnéven kezdett el regényeket írni. A Tű a szénakazalbant 1978-ban írta, ez világhírű íróvá tette. Három évtized alatt három stílusban is kipróbálta írói vénáját, nem mindegyik volt sikeres. Lelkes zenész, időnként basszusgitáron és balalajkán szórakoztatja a közönséget, gyakran látni színházban is.

Tovább
Portré

Portré: Dashiell Hammett

Dashiell Hammett gyökeres szemléletváltást hozott a krimi műfajába, Poe után őt tartják a legnevesebb szerzőnek. Az amerikai író olyan felejthetetlen figurák megalkotója, mint Sam Spade (A máltai sólyom), a Continental Op névtelen nyomozója (Véres aratás, Az átok, illetve számos novella) vagy Ned Beaumont (Az átok). Magánnyomozói kemény, edzett férfiak, akik ököllel is igazságot tesznek, ha szükséges, miközben erkölcsi világnézetük rendíthetetlen.

Tovább
Portré

Portré: Michel Houellebecq

A XX. könyvfesztivál díszvendége, Michel Houellebecq nemzetközi szinten több pozitív kritikát kapott, mint honfitársaitól. A francia irodalmi értelmiség általában gyengén, rosszul fogadta az író műveit, az irodalomkritikusok pedig obszcenitással, rasszizmussal, nőgyűlölettel és iszlamofóbiával vádolják az írót. Műveit azonban negyven nyelvre fordították le, és több mint három millió példányban keltek el világszerte – ez önmagában sokat elárul a szerzőről.

Tovább
Portré

A Vadnyugat tollnoka: Louis L’Amour

A western irodalom egyik legnagyobb alakja 1908. március 22-én született Louis Dearborn LaMoore néven. Fiatalon illegális ökölvívómérkőzéseken kereste a kenyérre valót, amiből aztán inkább könyveket vásárolt. Dolgozott marhatenyésztők mellett, szénát bálázott, és szénbányákban és fűrésztelepeken is megfordult, mielőtt matrózként állást vállalt volna egy teherhajón. 1953-ban első regényének megfilmesítési jogait szinte azonnal megvásárolta John Wayne.

Tovább
Portré

Portré: Jane Austen

Népes családban született, sokat olvasott és fiatalon írni kezdett a Büszkeség és balítélet szerzője, Jane Austen. Szerette a társasági eseményeket, korai leveleiben partikról, táncokról, játékokról tett említést; Harris Bigg-Wither korán házassági ajánlatot tett neki, de visszautasította, és később sem ment soha férjhez. Műveiben hétköznapi természetességgel ábrázolta az angol vidéki élet eseménytelen világát, szembefordult a korára jellemző romantika túlzásaival.

Tovább
Portré

Portré: Henry Miller

Írásaival korának legnagyobb tabuit döntögette, könyveinek egy része angolul csak később jelenhetett meg. Henry Millert botrányszerzőnek bélyegezték a kortársai, amiért szembeszállt kora szigorú, elvakult, bigott erkölcsösségével. Az 1910-es években kezdett írni, előbb csak rövid írásokat közölt különböző lapokban, s csak később, második felesége hatására fordult komolyabban az írás felé. Magánéletével hűen alátámasztotta regényeiben megjelenő mentalitását.