Stålenhag regénye az elmúlt évek egyik legegyedibb alkotása, egy művészeti album tele szebbnél-szebb képekkel és festményekkel, amely a ‘80-as évek Svédországának egy fiktív darabját hivatott bemutatni az olvasónak, egy olyan tájat, ahol különös repülő szerkezetek szelik az eget és hatalmas robotok járják a szántóföldeket. Azonban a Mesék a Hurokból pozitívumai sajnos kimerülnek a gyönyörű képekben.
Philip K. Dick regénye tömören és lényegre törően mutatja be a fogyasztói társadalmat, annak minden hibájával együtt, kezdve a magányosan élő “társas lény” hétköznapi nehézségeitől, egészen a telhetetlen vállalatok hatalmi harcáig. Az Ubikban az író egyszerre foglalkozik múlttal, jelennel és jövővel, regényében a valóság és az illúzió határai elmosódnak.
A Négy Majom Gyilkos-trilógia összességében véve nem sikerült rosszul. Lehetne dobálózni pozitív jelzőkkel is, hiszen alapjában véve sok minden megvan benne, ami egy jó bűnügyi regényhez és thrillerhez szükséges, mégis azt gondolom, hogy ennél kisebb terjedelemben, összeszedettebben, kevésbé hatásvadász módon sokkal nagyobbat ütött volna a sztori.
Az Ügynök a terepen cselekménye a jelenben történik, ahol a britek éppen elhagyni készülnek az Uniót, a tengerentúlon Trump regnál, aki majdhogynem lelkes támogatója a Brexitnek, a sarkon pedig ott leselkednek az oroszok, hiénaként várva egy újabb lehetőségre.
25. regényét publikálja október 17-én John le Carré, korunk egyik legnagyobb tollforgatója. Az Ügynök a terepen október 17-én, a világpremier napján jelenik meg magyarul is.
Ted Chiang új novellás kötetében minden történet egyedi, nehéz kiemelni egyet, amire azt mondhatjuk, hogy „ez a legjobb”. És talán nincs is erre szükség. Ha valaki szereti az ötletes és elgondolkodtató science-fictiont, akkor a Kilégzés és más novellák épp neki való.
A hetedik kötetével sem veszít korábbi lendületéből a brit C.J. Sansom népszerű Matthew Shardlake-sorozata. Az éles eszű púpos ügyvéd Tudor-korban játszódó, egyes szám első személyben elbeszélt kalandjai nemcsak a krimi rajongóit célozzák meg, hanem kiváló olvasmányélménnyel kecsegtetik a történelmi regények kedvelőit is.
A regény tulajdonképpen nem más, mint a pszichológusnő őrülettel és önmagával folytatott küzdelme, amelyben annyira mélyre kerül, hogy egyedül már nem is lenne képes kimászni belőle. Mivel a főszereplő Sam egyes szám első személyben meséli el a történéseket, az ő érzelmeinek tükrén keresztül, első sorból követhetjük ezt a küzdelmet.
Eduardo Sacheri ötödik – magyar fordításban harmadik – regénye, a Lúzerek éjszakája a közelmúltban, az Argentínát 2001-ben sújtó gazdasági válságot közvetlen megelőző és követő időszakban játszódik. A kormány megszorításait kihasználó korrupt banktisztviselő és vállalkozó összejátszása miatt megtakarításait elveszítő baráti társaság mesteri tervet eszel ki a pénz visszaszerzésére. A terv mellé már csak megfelelő alkalom kell – ez lesz a lúzerek éjszakája.
A történet valamikor az 1980-as évek elején játszódik, Európában sorra követnek el robbantásos merényleteket izraeli érdekeltségek és zsidó személyek ellen. Az izraeli titkosszolgálat tudja, hogy Halíl, egy palesztin terrorista az értelmi szerző, de nem sikerül a nyomára bukkanni. Megtalálják viszont Michelt, Halíl öccsét, akit el is rabolnak. Itt jön a képbe Charlie, a színésznő.
