Címke: holokauszt

Tovább
Antonio Iturbe: Az auschwitzi könyvtáros (Alexandra, 2020)
Kritika
|
96

Antonio Iturbe: Az auschwitzi könyvtáros

Iturbe regénye, ha egészben nézzük, az első oldalaktól az utolsókig a reményt idézi meg, annak ellenére, hogy nem kíméli az olvasót a legalantasabb, méltatlan és visszataszító, nem ritkán brutális helyzetek bemutatásától sem. Hogy miért kell egy olyan helyen, ahol egy darab kenyér vagy fonnyadt krumpli héja felbecsülhetetlen kincseket ér, néhány haszontalan könyv miatt egy fiatal lány életét kockáztatni, azt csak az érti meg, aki felismeri, hogy a túlélés több az életben maradásnál.

Tovább
Kritika
|
80

Huhák Heléna – Szécsényi András: Lágerutazás

Holländer Margit naplójának külön érdekessége, hogy szerzője közel húsz évvel később egy gépelt átiratot készített. A jelen kötet mindkét változatot egymást átfedve tartalmazza, akadnak ugyanis olyan részek, amelyek csak a kéziratban szerepelnek, és olyanok is, amelyek a gépiratban utólagos betoldásnak bizonyultak. Így az is érdekes téma lehet, hogy a naplóíró miként tekint vissza és hogyan viszonyul saját beszámolójához és húsz évvel azelőtti önmagához.

Tovább
Kritika
|
100

Baba Schwartz: Májusi cserebogár

Baba Schwartz memoárja elkerüli a csapdát, és nem csak a rettenetes tragédiát hangsúlyozza. Az utóbbi időben több prominens zsidó személyiség is megfogalmazta, hogy a holokauszt nem lehet a nemzet identifikációs alapja, a tragédia folyamatos hangsúlyozása a jövő generációinak lelkületére is rányomhatja a bélyegét. A szerző is ebben a szellemben fogalmazta meg gondolatait, a szenvedések mellett folyamatosan jelen van az ellensúlyozás, az újrakezdésbe, a családba és Istenbe vetett hit, ami épp a legszörnyűbb borzalmak idején tért vissza a korábbi intellektuális eszmélést követő eltávolodás után.

Tovább
Kritika
|
100

Gideon Greif és Itamar Levin: Felkelés Auschwitzban

1944. október 7-én a Birkenauban szolgálatot teljesítő Sonderkommandó egyik csoportja megkísérelte a lehetetlent, és a több hónapos előkészületek alatt megszerzett csekély, de számukra jelentős fegyver, puskapor, gránát és egyéb eszközök birtokában, félelmében spontán fellázadt. Az egyetlen felkelés, amely Auschwitzban zajlott, így alig tartott 12 órát, ez alatt azonban több száz fogoly és néhány SS tiszt vesztette életét.

Tovább
Kritika
|
100

Bogdan Wojdowski: A holtaknak vetett kenyér

Bogdan Wojdowski 1930-ban született Varsóban egy zsidó asztalos családban. Identitását már korán fel kellett adnia, hamis igazolványában a Bogdan Kamiński név szerepelt, melyből a későbbiekben megtartotta a Bogdan keresztnevet. Valódi keresztneve Dawid, melyet A holtaknak vetett kenyér című regény főhőse kapott meg. Regénybeli alteregóján keresztül tudhatunk meg többet a varsói gettóban átélt borzalmakról.

Tovább
Kritika
|
83

Jiří Weil: Mendelssohn a tetőn

A zsidó származású, cseh író Jiří Weil duplán szenvedő alanya volt a XX. századi európai totalitárius nagyhatalmi terjeszkedésnek: előbb a harmincas évek Szovjetuniójában szenvedett közép-ázsiai száműzetést – és erről írt könyvei miatt a háború után is mellőzésben volt része –, majd pedig a náci Németország zsidóüldözései elől bujdosott több éven keresztül. Utóbbi során szerzett élményeit, és a holokauszt csehországi borzalmait a Mendelssohn a tetőn című utolsó regényében írta meg.

Tovább
Kritika
|
100

Timothy Snyder: Véres övezet

Timothy Snyder Európa történelmének egy olyan sötét szeletét vizsgálja, amivel korábban más még nem foglalkozott. A véres övezet Közép-Lengyelországtól Ukrajnán, Belorusszián és a balti államokon át Nyugat-Oroszországig terjedt, itt tombolt, néha egymást átfedve, Hitler és Sztálin gyilkos politikája. Ebben az övezetben voltak a legfontosabb náci halálgyárak, és itt ítélt éhhalálra ötmillió embert Sztálin kollektivizálása a harmincas évek elején.

Portré: Elie Wiesel

Noha közel hatvan könyvet írt, a magyar származású Elie Wiesel elsősorban nem íróként vált ismertté világszerte: a romániai Máramarosszigeten született, a náci koncentrációs táborokat még gyerekként megjárt, majd Franciaországban élő, végül pedig az Egyesült Államokban letelepedő Wiesel egyetemi tanár, a zsidó kultúra kiemelkedő képviselője, a holokauszt egyik legismertebb aktivistája, de Nobel-békedíjjal jutalmazott emberjogi harcos is egyben.