Tizenegy nappal a premiert követően a Netflixen világszinten első helyen áll a sorozatok kategóriában Harlan Coben legújabb adaptációja. A Hiányzol magyarul a Jaffa Kiadónál jelent meg, először 2014-ben.
Címke: Jaffa Kiadó
Kritika
|
90
Christoph Biermann: Futballhackerek
Futballhackerek című könyvében Christoph Biermann néhány olyan statisztikai mutató vagy modell bemutatására vállalkozik, amelyek az elmúlt egy-másfél évtizedben honosodtak meg a labdarúgás szakértői berkeiben, és amelyek némelyike komoly változást hozott egy-egy klub és bajnokság, vagy akár az egész sportág életében – még ha ez az egyszerű szurkolók vagy nézők számára nem is annyira nyilvánvaló.
Kritika
|
100
Rudolf Höss: Auschwitz parancsnoka voltam
A második világháborús irodalom tanulmányozása során ritkán vagy egyáltalán nem találkozunk azzal a jelenséggel, amikor éppen egy elkövető tollából olvashatjuk a történteket, mégpedig úgy, hogy a leírt adatok, események hitelessége jelentős részben igazolható. Az Auschwitz parancsnoka voltam című emlékirat ezért rendkívülinek, egyedinek számít. Ebben a Martin Broszat által közreadott, önéletrajz jellegű gyűjteményben ugyanis Rudolf Höss maga meséli el az élete alakulását, olykor szinte zavaróan belemerülve a részletekbe.
Kritika
|
80
William Wharton: Lakóhajó a Szajnán
William Wharton és családja már több, mint tíz éve élt Európában, amikor az 1970-es évek közepén egy szeszélyes, romantikus gondolat hatására úgy döntöttek, hogy feladják párizsi lakásukat, zsúfolt fővárosi életüket, és lakóhajón fognak élni. Sikerült olcsón hozzájutni egy leégett lakóhajóhoz, ezt viszont lakhatóvá is kellett tenni, mielőtt a háromgyerekes család beköltözhet. A Lakóhajó a Szajnán tulajdonképpen egy hosszú, 20 évet lefedő elbeszélés, a kezdetektől (a leégett hajótól) a valóra váltott álomig (az utolsó családi fészekig).
Kritika
|
94
Csigó Katalin: Átkelők
Az író annak a kettősségét domborította ki a könyv lapjain, hogy a terápiában a terapeuta arra törekszik, hogy a pácienst a lehető legközelebb hozza a valósághoz, ugyanakkor a szerelem éteri, misztikus, költői oldalát se tagadja meg, így ebben az esetben olyasmit is el lehet mondani a szerelemről, amit terapeutaként nem. Ennek köszönhetően a leírások nem túl szakmaiak, és tartalmazzák a terapeuta saját ki nem mondott gondolatait, megfigyeléseit, testi érzeteinek leírását is.
Kritika
|
90
Mörk Leonóra: Szentjánosfű
Mörk Leonóra a legújabb regényében érdekes kultúrtörténeti kalandozásra invitál bennünket: a 17. századi Hollandiába. Vlieland szigetén vagyunk, Hollandiában, 1634-ben. Nyár közepe van, Szent János napja. Ez a nap a teljes európai kultúrkörben, a különböző népek szokásaiban nagy szerepet játszik, termékenységvarázslási rítusokban gazdag. Aelke szívében bimbózik már a szerelemvágy, amit ez a mágikus éjszaka felerősít. Az ünnepi tűzgyújtásra, körtáncra készülve Aelke sétára indul a környező dombokon, a tengerparton. Itt találkozik a szigeten látogatóban levő Jannal, akiről hamar kiderül, hogy idegen, festőtanonc és siketnéma. És az is, hogy a két fiatal lelke összeér és lángra gyúl.
Kritika
|
95
Michael Cox: Stílusok csatája
A ‘Stílusok csatája’ című könyvében Michael Cox 1992-től datálva mutatja be a modern európai labdarúgás történetét egészen a közelmúltig. Kronológiai jellege ellenére a könyv jóval több, mint futballtörténeti munka, hiszen nem elsősorban az európai foci elmúlt harminc évének eredményekben mérhető történéseire fókuszál, hanem a különböző játékstílusok fejlődésére és egymással való versengésére, illetve ezeknek magára a sportágra gyakorolt hatásaira.
Kritika
|
100
Linda Boström Knausgård: A Helios-katasztrófa
Ha röviden kellene elmondani, miről szól a könyv, azt mondanám, hogy Pallasz Athéné születése újramesélve, ugyanakkor szomorú betekintés a mentális zavarral küzdők gondolataiba. Ha egyszavas jellemzést kellene adni, akkor nehezen tudnék választani: mély, furcsa, nehéz, rémisztő, álomszerű, eredeti. 197 oldalba besűrített fájdalom, szorongás, depresszió és téboly, szívszaggatóan és olvasásra méltóan megírva.
Kritika
|
65
James Ellroy: Ez a vihar
Az ‘Ez a vihar’ erősen túlírt. Rengeteg benne a már-már felesleges mellékszál, a ködösítés, túl sok a szereplő, a gúnynév és az álnév, és túl sok a politikai-ideológiai fecsegés, amely a cselekmény szempontjából tulajdonképpen irreleváns, bár a karakterek jellemét némiképp színesíti (vagy inkább csak tarkítja). Ráadásul Ellroy valahogy nem törekszik arra, hogy korhű legyen, és ezt is negatívumként kell megemlítsem.
Kritika
|
100
Dacia Maraini: Rabolt szerelem
A Rabolt szerelem egy nyolc elbeszélést tartalmazó kötet, amelyben különböző korú, állapotú, karakterű, alkatú nők változatos történeteit meséli el, ezekben azonban egyvalami közös és megkérdőjelezhetetlen, és ez a bántalmazás ténye. Ezzel a változatos esetbemutatással a szerző arra hívja fel a figyelmet, hogy bárkiből lehet áldozat, akár minden előzetes figyelmeztetés vagy jel nélkül is.