Linda Boström Knausgard hatalmas érzelmi hatást elérő regényében nincs élesen körvonalazva a múlt és a jelen, sőt, az sem teljesen világos, hogy hol van a határ az élők és a holtak világa között, mégis valahogy egyértelmű, hogy mi történik. Apró mozzanatokból, utalásokból, jelenetekből és szeretetből vagy az utána való vágyból áll össze az egész történet, amelyben valahogy egy kicsit mindenkivel együtt lehet érezni.
Dombóvári István Netperces novellák című könyvének mind a címe, mind a formája különleges: a laptopot imitáló kötésű könyvet felcsapva minden generáció felismerheti magát a „képernyőn”, a Dombi által elénk tartott „fekete tükörben”, a novellák hangvétele pedig a cím által megidézett Örkény-novellák abszurd látásmódjára játszik rá. Az „internet előtti” és „internet utáni generációhoz” ugyanúgy szól az üzenet: Olvass, tanulj, szeress, élj!
A könyv azoknak a benyomásoknak, pillanatnyi létállapotoknak a mikroszintű lenyomata, amelyek az első világháború utáni első hónapokban, években meghatározták egy átlagos középosztálybeli, polgári család mindennapjait. Minden líraisága és személyes hangvétele ellenére elsősorban egy kifogástalan, akár mérföldkőnek is nevezhető történészi munka.
Rubin Eszter harmadik regénye egy jelentős , fordulatos, mély és pszichológiailag is precíz olvasmány, amely olyan mértékben hat az olvasóra, amilyen mértékben az hajlandó őszinte lenni. Kendőzetlenül tárja fel mindazokat a kapcsolati játszmákat, amelyek egy boldogtalan élet alapjait teremtik meg, és végső soron nem nevez meg tetteseket és áldozatokat, hiszen minden felnőtt felelős azért a helyzetért, amiben van.
A Kétszáz éves szerelem tele van nagy kérdésekkel, amelyek bizonyos részben korhoz kötöttek, mint az, hogy mit jelent élni a két világháború között egy magyar faluban, másfelől meg kortalanok, mint az, hogy mit jelent nőnek lenni, mint jelent szeretni, mi a szenvedély, és mi történik az évszázados titkokkal.
Holländer Margit naplójának külön érdekessége, hogy szerzője közel húsz évvel később egy gépelt átiratot készített. A jelen kötet mindkét változatot egymást átfedve tartalmazza, akadnak ugyanis olyan részek, amelyek csak a kéziratban szerepelnek, és olyanok is, amelyek a gépiratban utólagos betoldásnak bizonyultak. Így az is érdekes téma lehet, hogy a naplóíró miként tekint vissza és hogyan viszonyul saját beszámolójához és húsz évvel azelőtti önmagához.
Michael Cunningham egy korábbi művéért, Az órákért Pulitzer- és Faulkner-díjat kapott, ami azt feltételezné, hogy a többi műve is elér egy olyan szintet, amit igényesebb olvasók is élvezhetnek. Az általam felállított mércét nem üti meg ez az olvasmány. A stílusa alulmarad az elvártnak, nem ránt magával, nem képes lekötni a figyelmet.
Ellroyt vonzza mindaz, ami abnormális, ami kaotikus és őrült. Szinte betegesen ragaszkodik ugyanazokhoz az elemekhez: brutális gyilkosság, mocskos, erkölcstelen zsaruk. Az igazság bajnoka pedig a rosszfiúk közül kerül ki; egyvalakiről mindig kiderül, hogy minden rossz tulajdonsága ellenére a regény központi témáját képező gyilkosságot pontosan olyan elszántsággal akarja megoldani, amilyent az olvasó elvár egy főszereplőtől.
A 2015-ös év utolsó játéka következik az Olvasoterem.com-on. Három anagramma közül legalább kettőt kell megfejteni ahhoz, hogy esélyed legyen megnyerni James Ellroy legújabb regényét, a Perfídiát, amely egy második kvartett első kötete, ugyanazokkal a szereplőkkel, mint a méltán híres L. A. Quartet és az Underworld U.S.A. trilógia, csak egy időben korábbi cselekménnyel.
Radnóti Mikósné Gyarmati Fanni Naplója irodalomtörténet, annak minden izgalmával: versek apropója, születése, műfordításoké, felbukkant, majd elvetélt vagy soha meg nem valósult ötletek tárháza, első megjelenések dokumentálása. Ami pedig a kortársakat illeti, nyüzsgő, izgalmas rögzítése mindannak, ami a Fanni-Miklós házaspár közvetlen baráti- és ismeretségi körében történt.
