Én alsós koromban állandóan könyvtárosat játszottam. Volt egy nagy füzetem, abban vezettem, hogy melyik könyvet melyik babámnak adtam ki és mennyi időre, és a könyv végére is jegyeztem a nevüket. – Bús Ildi írása a könyvtárosok világnapja alkalmából.
Naponta hányszor ellenőrzöd a telefonodról a közösségi oldalakat? Egy alkalommal hány percet töltesz a Facebook, a Twitteren vagy az Instán? Rengeteg könyvet olvashatnál plusszban egy év alatt, ha ezen a szokásodon változtatnál. Most kiszámolhatod, hogy konkrétan mennyit. KLIKK!
A Georgia állambeli Daliyah Marie Arana még nem volt egészen három éves, amikor egyedül elolvasta az első könyvet. Most négy éves, és túl van az első ezer könyvén. Folyékonyan olvas, és mikorra óvodás lesz, feltehetően már ezerötszáz elolvasott könyvön is túl lesz. Januárban a washingtoni Kogresszusi Könyvtár vendége volt.
David Comer Kidd és Emanuele Castano, a New York-i The New School kutatói egy felmérés során arra a következtetésre jutottak, hogy az igazi szépirodalom olvasása növeli az érzelmi intelligenciát. Szerintük egy valódi irodalmi mű megköveteli, hogy az olvasó megdolgozzon azért, hogy megértse a szereplők jellemét. A regényíró nem ad kerek, könnyen felfogható, sztereotíp képet a hőséről – szemben a könnyen fogyasztható, népszerű ponyvával.
Egyszer volt, holt nem volt egy esti mese. Angliában a Littlewoods, egy ruházati termékeket forgalmazó cég kérdezte meg a vásárlóit arról, hogy olvasnak-e esti mesét a gyerekeiknek. Azok az anyukák kerültek a célpontba, akik 7 év alatti gyereket nevelnek. A megkérdezetteknek csupán a kétharmada olvas fel a gyerekének, és csak 13 százaléka olvas esti mesét minden este – pedig ők úgy emlékeznek, hogy nekik rendszeresen olvastak a szüleik.
Kutatások azt bizonyítják, hogy az olvasás, az írás vagy hasonló tevékenységek lassítják az életkorral járó kognitív hanyatlást. Hihetetlennek hangzik, de az emberi agy 22 éves korában van a csúcspontján, ekkor a legélénkebb, a leggyorsabb. 27 éves korára az agyunkban már megindulnak azok a folyamatok, amelyek lassítják a gondolkodásunkat, zavarják a térlátásunkat. Mindennapos olvasással és írással harcolhatunk ezek ellen a folyamatok ellen.
A Booktrust tanumányából az derül ki, hogy a brit szülők kétharmada soha nem olvas fel hangosan a kisbabájának. A felmérés során több mint ötszáz szülőt kérdeztek meg, és az eredmény aggasztó: a szülők 64%-a nem olvas fel hangosan a picinek hét hónapos kora előtt. A szakértők azt mondják, hogy ez pedig nagyon fontos lenne a korai nyelvi fejlődés szempontjából. Vajon a magyar szülők hogy viszonyulnak ehhez? Ön mikor olvas fel először a kisbabájának?
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy boldog család, kiegyensúlyozott szülők, kedves és segítőkész gyermekek, ahol a nagyszülők megértőek és bölcsek voltak, csak akkor szóltak bele a fiatalok dolgába, amikor azok kérték. Mindenki tudta a helyét és a feladatát, esténként együtt beszélték át a napi gondokat, játszottak és mesét olvastak. Nem volt a legutolsó divat szerinti ruhájuk, telefonjuk, laptopjuk, és mégis nagyon boldogok voltak.
Tanítsátok meg a gyerekeket olvasni: a könyv nevel, az olvasás belső és külső építkezést jelent, jellemet formál, gyarapítja a szókincsünket, az ismereteinket a világról, lehetséges gondolkodási rendszereket ismerünk meg, ezáltal alakul a személyiségünk. Az olvasás külső fejlődési lehetőséget is jelent, hiszen egy jó könyvet elmesélni már maga is egy fél alkotás. Hát még eljátszani! Főhős lenni! Világot menteni meg, csakúgy, mint kedvenc szereplőink!
Jonathan Franzen, Amerika ünnepelt írója egy kolumbiai fesztiválon azt mondta: az e-book ártalmas a társadalomra. A Freedom és a The Corrections szerzője szerint a kapitalizmus csalta be az embereket abba az utcába, ahol mindenki azt hiszi, hogy a legfejlettebb technológiára van szüksége. Franzen azt mondta, hogy egy igazi könyvszerető ember a nyomtatott könyvet többre tartja mindennél, de beszélt arról is, hogy mi a véleménye a gazdasági helyzetről.
