Massimo Gramellini sikerkönyvének, az Álmodj szépeket címűnek a főszereplője egy fiú, aki kilenc éves korában szilveszter éjszakáján tragikus körülmények között elveszítette az édesanyját. A továbbiakban az egész életét az a hiányérzet határozza meg, ami ekkor eluralkodott rajta. A mindenkihez szóló téma, a természetesen gördülő, világos nyelvezet és a stílus keresetlensége mellett a könyvnek nagy erénye az izgalmas cselekmény is.
Lapozz bele a svéd Katarina Mazetti legújabb, Pingvinélet című regényébe. A világszerte népszerű A pasi a szomszéd sír mellől és a Családi sírbolt szerzője most is könnyed stílusban és humorral jeleníti meg egyéni alakjait, miközben sok érdekes történetet és életet varázsol elénk. Mesél barátságról, szerelemről, találkozásról, elválásról, emberekről, állatokról, környezeti veszélyekről, a föld jövőjéről.
Lapozz bele a francia Gilles Legardinier Állítsd le magad, Julie! c. regényébe, amely Franciaországban hónapokig vezette a sikerlistákat, s egy rövidebb szünet után újra átvette az első helyet a nyári hónapokban. A szerző legnagyobb erénye, hogy egy olyan főhősnőt teremtett, akivel minden olvasó azonosulni tud. Megmosolyogjuk az „őrültségeit”, de a lelkünk mélyén csodáljuk az őszinteségét, öniróniáját, hiszen pontosan felismerjük benne a saját bolondériánkat.
Lapozz bele Jeanette Winterson mulatságos, szellemes történetébe, amely nemcsak az örökbefogadás érzelmi örökségét dolgozza föl sokoldalúan, hanem helyet kap benne az az üdítő felismerés is, hogy az életet megérteni ugyanolyan nehéz, mint megélni. Winterson egyszerre felemelő és rémületes memoárja arról mesél, hogy milyen érzés, ha cserbenhagyják az embert, ha magányos, ha kis híján megőrül, ha dacol kitartóan…
Lapozz bele Richard Rhodes Pulitzer-díjas munkájába, az emberiség legfélelmetesebb felfedezésének történetébe. Az atombomba története még ma, több mint negyed évszázaddal az első megjelenése után is az egyik legalaposabb forrásmunka, amely hallatlan részletességgel ismerteti az atomban rejtőző roppant energiák mintegy száz évvel ezelőtti felfedezésétől az első atombombák Japán elleni bevetéséig vezető eseményeket.
Lapozz bele Bryan Magee könyvébe, a Wagner világképébe, mely a 200 éve született zeneszerzőről fest komplex képet. A Wagner világképe egy lebilincselő portré, amely egészen új megvilágításba helyezi Wagner személyét, életművét, és bemutatja a Ring, a Trisztán és a Parsifal mögött felsejlő, döntő fontosságú, ám sokszor figyelmen kívül hagyott szellemi áramlatokat.
Lapozz bele Emylia Hall első, Nyarak könyve c. regényébe, melynek cselekménye részben Magyarországon játszódik. A fiatal írónő magyar felmenőkkel is rendelkezik, gyerekkorában többször is járt Magyarországon, debütáló regényét minden bizonnyal gyerekkori élményei is ihlették. Ő amúgy Angliában született, Devonban nőtt fel, a kanadai York Egyetemen és a svájci Lausanne-ban tanult, majd Londonban és Franciaországban is élt.
Lapozz bele Christopher McDougall hamarosan megjelenő könyvébe, amelyből kiderül, hogy a futásról keveset tudunk. A szerző fájó lába miatt kezdett válaszokat keresni a kérdéseire, így jutott el a Harvard high-tech laboratóriumaiból Észak-Amerika napsütötte völgyein és hófödte csúcsain át a Réz-kanyonba, ahol megismerte a tarahumara indiánokat, és közelebbi kapcsolatba kerülve velük rádöbbent, hogy mindaz, amit a nyugati világ a futásról tud, téveszméken nyugszik.
Az osztrák Daniel Glattauer legújabb regénye, az Örökké tiéd egy különös szerelmi történet a thriller elemeivel. A harmincas éveiben járó szingli Judith és a nőtlen építész Hannes egy szupermarketben ismerkednek meg. A dolgok szépen alakulnak kettejük között, de már az elején jelentkeznek a nyugtalanító jelek. A férfi behálózza a nőt beteges ragaszkodásával, és maga mellé állítja annak családját és barátait is. Judith teljesen egyedül marad.
Az empátiát és humort nem nélkülöző könyv remekül tárja az olvasó elé a világ legnépesebb országának történelmét, mindennapjait. Noha az olvasó csupán ízelítőt kap ezekből, joggal hiheti azt, hogy máris sok mindent megtudott a világ legősibb folyamatos civilizációjáról. Az is kiderül Peter Hessler írásából, hogy a politikailag kommunista, gazdaságilag kapitalista berendezkedésű ország ellentétben az előítéletekkel nem a világ legborzalmasabb hazája.
