Novemberben francia irodalmi díjak sorát adták át, s előkerült egy ismeretlen Illyés Gyula-regény is, amelyet a lánya talált meg apja kéziratainak rendezésekor. Örkény István születésének 100. évfordulójára emlékeztünk, Jókai Annát a 80. születésnapján köszönthettük, visszavonult az írástól Kertész Imre, külföldi irodalmi díjakat kapott Esterházy Péter, alapításának 210. évfordulóját ünnepelte az Országos Széchényi Könyvtár, és megjelent kínaiul A Pál utcai fiúk.
Senko Karuza, a horvát “szigetlakó” tulajdonképpen önmagáról, életéről s értékrendszeréről vall ebben a kötetben, de ő nem egy választási lehetőségek nélküli kis senki, hanem egy olyan ember, aki ezt az életet akármikor lecserélhetné a modern ember „civilizált” életére. Ennek megfelelően a szigetet és annak életét is egy nyitott és kulturált ember szemszögéből ismerjük meg: az évszakok (vagy turisták) ciklikusságát, a gasztronómiai sajátosságokat, a borkultúrát, a társalgási, szórakozási szokásokat.
Márciusban különböző könyvvásárok és irodalmi díjátadások követték egymást, miközben fontos adaptációk kerültek a mozikba: Szabó Magda Az ajtó című regénye alapján készült film Szabó István rendezésében és Az éhezők viadala Suzanne Collins tollából, Gary Ross rendezésében. Lipcsében és Bécsben könyvvásárt tartottak, átadták a Hans Christian Andersen-díjat, az Aristid Lindgren Irodalmi Emlékdíjat és a horror-írók legrangosabb kitüntetését, a Bram Stoker-díjat.
A libanoni származású Amin Malouf a keresztes hadjáratokat nem a hódítók, hanem az arabok szemszögéből mutatja be. Bejrútban született egy keresztény családban, 1976 óta Franciaországban él, így nagyon jól ismeri a keresztény nyugat értékrendjét, de libanoni eredetűként az arab világ történelmével, értékrendjével is tisztában van. A történelmi események mögé Amin Maalouf odarajzolja a két civilizáció, a két kultúra erkölcsi-etikai, gazdasági-politikai és társadalmi vonatkozásait is.
A litván származású Romain Gary A virradat ígérete című regénye mindenekelőtt a szeretet könyveként említhető. A lemondó, elfogadó, önkéntelen szeretetről. Rendhagyó, hogy egy férfi olyan könyvet írjon erről a témáról, ami mindenkit megszólít. Meggyőződésem, hogy ezt a könyvet már sokan, férfiak és nők, öregek és fiatalok, érzelmes háziasszonyok és marcona katonák is olvasták sírva. A virradat ígérete igazi irodalom: varázslat, sámánének, szellemidézés.
A Csöndsarok egy nagyon jó kézikönyv az otthoni meditációs gyakorlatokhoz, ugyanakkor zsebben hordható békesség, ahogy azt a fülszövege is elárulja. Ha valaki a könnyen alkalmazható meditációs technikákat és az egyszerűen elsajátítható gyakorlatokat keresi, jó helyen jár. A „tíz lépést” tartalmazó kiadvány tulajdonképpen arra buzdít, éljünk tudatosan, a jelenben, állandóan arra törekedve, hogy harmóniánk a világgal (egymással, magunkkal) ne bomoljon meg.
Október 18-20 között Londonban a Temze partja, a gyerekek örömére irodalmi Csodaországgá változott, az angliai Vakok Intézete (RNIB) ezzel a vakok és rosszul látók olvasási szükségleteire akarta felhívni a figyelmet. A Lewis Carroll Alice Csodaországban című könyvének alapján kialakított szürreális helyszíneken a foglalkozásokat az angol gyermekek kedvenc hírességei vezették. A rendezvény fénypontja a 19-i Olvass a vakokért megmozdulás volt.
Gärtner-Kertész könyve sok adatot és dokumentumot tartalmaz, de hiányzik belőle a szerkesztési elv, az egységes nézőpont, és ezek nélkül nagyon nehéz bármiben is megkapaszkodni. A könyvet két embertípus fogja nagyon szeretni: a történelmet hobbi szinten művelők, akik sokáig olvassák majd, időnként újra és újra előveszik, és baráti körben megbeszélik, mi hogy volt; és a humanisták, akiket a száz évvel ezelőtti emberek gondolkodásvilága nyűgöz le.
Trux Béla első regénye mögött átélt, rendszerezett és az élet összes területére kiterjedő tudás van, a könyv a hitelesség erejével hat, legyen szó bármiről. A stílus ugyan nem túl személyes, a szófordulatok sem eredetiek, de az egész valahogy beleillik a középkori gondolkodás ábrázolt valóságába. Ami végül meggyőzi az olvasót arról, hogy ezt a könyvet érdemes végigolvasni, az a számtalan apró részlet volt, amivel a szerző bemutatja nekünk a középkori életet.
Látszólagos egyszerűsége mellett sok rétege van Berman Én, én, én című regényének, többféleképpen is olvasható: autista-történetként, filozófiai eszmefuttatásként vagy a gazdaság és természetvédelem csatájaként. Egy halálközeli élmény hatására a regény főhőse megérti az emberi világot, és mintegy megbocsátja az emberi faj tévelygéseit. A magyar címválasztás inkább a főhős személyiségére irányítja a figyelmet, így az önmagával való viszonya válik fontossá.
