Érettségi időszak, az érettségizők egy nemigen kedvelt témája. Az első magyar regény, ha úgy tetszik. Elég rövid, azonban nem akciódús; leírásokkal tarkított lélekrajz. Napló- és levélregény. Mit írjunk róla, ha ezt kapjuk a vizsgán? Ami csak a csövön kifér… Sokan félnek tőle, nekem azért tetszett. Szentimentalista világkép, még ha nem is értek vele egyet, érdekes. A magyar ifjú Werther, a kor rajza és leányainak titkos olvasmánya.
Néhány mondat alapján meg tudod állapítani egy könyvről vagy egy novelláról, hogy írója melyik nemhez tartozik? Általánosságban véve különböző stílusban írnak egyáltalán a két nem képviselői? Naipaul Nobel-díjas író a Royal Geographic Society-nek adott interjújában azt mondta, van különbség, és állítása szerint ő bármikor képes pár sor után megmondani: férfi vagy nő írta az olvasott részletet. És te, kedves olvasó, képes vagy erre? Rövid kis tesztünkben kiderül.
Gyerekkönyv, fantasy? Nem késtem el pár évet vele? Ez a kérdés az én fejemben meg sem fordult és a mű elolvasása után biztosan nem is fog! Konkrétan: ezt a könyvet se gyerekkönyvnek, se fantasy-nek nem tartom. Nem kell behatárolni, önmagáért beszél. Szokatlan, furcsa, vicces, abszurd és fordulatos. 56 oldal, 56 illusztrált, szórakoztató oldal. A rajzok és a történet is magával ragadó, többször is elolvastam egymás után és még el fogom párszor.
Vagy, mert nem vagy. Hiszen egyszerűen az, hogy léteztél mozdítja meg itt és most a világot, ugyanis tudom, hogy több voltál mindannyiunknál. Mert ami történt, valahogy nem tud véget érni. Égve hagytad a folyosón a villanyt, ma ontották véredet. Sarkig kitárult a halál, mégsem válthatott ki poklaidból semmi szenvedés. Ott ülsz most az ég korlátain, harmadnapra legyőzted a halált s halandóból így lettél halhatatlanná.
A nemrégiben kiosztásra került Nemzetközi Man Booker Díjat Philip Roth amerikai írónak ítélték oda. Philip Roth a jelenkori amerikai irodalom kiemelkedő egyénisége. Az írót évek óta az irodalmi Nobel-díj várományosaként emlegetik, ezen kívül rengeteg díjat bezsebelt már. 50 éves munkássága idején több művét lefordították magyarra is, valamint ősszel várható a polcokra a tavaly megjelent Nemezisz című regény fordítása.
Sztálingrád ostroma a második világháború fordulópontja, az egyik legvéresebb csata a szemben álló felek között. Sven Hassel regénye a vereséget szenvedő német front színfalai mögül mutatja be a harcot. Vér, égő hús szaga és dermesztő hideg, terror mindkét oldalon. Katonák, orvosok, civilek, mind-mind az őrület határán… de a dán író néhol meglehetősen fura mód írja le a történteket. Olykor talán háborúhoz nem illő fura módon?!
William Wharton műve most először jelent meg magyarul. Saját háborúján alapuló őszinte vallomása mélyre talál, mint a srapnel.
2 kötet, 8 rész és összesen 175 fejezet. 1676 oldal. Apa és két fia. Család a századfordulón, az I. világháború előtt és után(?). Katolicizmus és protestánsság. Imperializmus és proletármozgalmak. Szerelem és karrier. Eszmeiség és gyakorlati lét. Háború és béke. Élet és halál. Háború és halál… Múlt, jelen, jövő. A századfordulós társadalmak, a mindenkori társadalmak alapvető jellemvonásai. Korrajz, élet-rajz. Folyamregény, örök regény.
(Arról, hogy hogyan is kezdődött.) Szíveskedjék terpeszállásba állni, mélyen előrehajolni, s ebben a pozitúrában maradva, a két lába közt hátratekinteni. Íme, a világ fejtetőre állt. 5. silirpá. 2191. A plafonon fekvő asszony méhéből kibukik egy bőgő kisbaba. Erősen nyáladzik, megöntözi a föléje hajló grimaszoló képeket… Kérem, szíveskedjenek kiegyenesedni. Amint látják: a világ talpra állt, önök pedig karjukba vehetik a kis írópalántát. 1912. április. 5.
Hol volt, hol nem volt a világon egyszer, Kosztolányi Dezső. Nem élt belőle több és most sem él. Mindenki tudta és hirdette: ő volt. A homlokán feltündökölt a jegy, hogy milliók közt az egyetlenegy. Akárki megszülethet már, csak ő nem, hisz éppen 126 évvel ezelőtt, 1885-ben érkezett e földre a magyarság egyik legnagyobb költője. Nevét tán percenként kimondják egyszer legalább, okuljatok mindannyian e példán. Ilyen az ember. Egyedüli példány.
