Sibylla egy ifjúkori, a szülők által nem helyeselt szerelmi viszony következtében elmegyógyintézetbe kerül. Miután megszökik, hajléktalanként csavarog Stockholmban és környékén. Kedvenc trükkje, hogy a bajbajutott hölgy szerepét játszva, rávesz egy-egy tehetősebb férfit arra, hogy fizesse szállodai szobáját és vacsoráját. Egyik palimadara azonban reggelre rituális gyilkosság áldozata lesz, és a gyanú Sibyllára terelődik. – Lapozz bele a könybe!
50 éve lőtte fejbe magát Ernest Hemingway. Az FBI szerepéről akkor is suttogtak, egy barátja 2011-ben elmeséli az író utolsó évét. A New York Timesban éppen a tragikus esemény 50. évfordulóján mesél őszintén arról, hogyan telt a 20. század egyik legnagyobb írójának utolsó éve. A. E. Hotchner visszaemlékszik arra, hogyan vált depresszióssá az író, és valósággal rettegett attól, hogy az FBI lehallgatja és követi. A 80-as években kiderült: igaza volt.
200 éve született és 115 éve hunyt el Harriet Beecher Stowe. A Tamás bátya kunyhóját előbb egy újságban közölte, majd regényként is kiadta. Még abban az évben 300 ezer példányban fogyott, két év alatt húsz nyelvre is lefordították. A 19. században ennél több példányt csak a Bibliából adtak el. Egy legenda szerint maga Abraham Lincoln is elismerően szólt róla, amikor találkozott az írónővel a Fehér Házban. A tengerentúlon az emlékét nagy tisztelettel őrzik.
Történelmi regényekből nem lesz hiány júliusban. Olyanokat válogattunk, melyek új köntösbe bújtatva jelennek meg az elkövetkező héten – azaz poros antikváriumok hátsó polcain jobb esetben a régi kiadás még fellelhető, de éppen ideje volt az újnak is. Robert Melre történelmi regényfolyama a kilencedik résszel folytatódik; Christian Jacq II. Ramszesz mesés-misztikus világát támasztja fel; Koestler legismertebb műve, a Sötétség délben is újra megjelenik.
A Barbár állatok forgatása a jövő héten kezdődik, de közben Winslow már az előzményt írja. 2012-ben jelenne meg, a mozifilm premierjével egyidőben. Don Winslow maga is közreműködött a forgatókönyv elkészítésénél, ekkor beszélte rá egy előzmény megírására Shane Salerno. A történetből jobban megismernénk a főszereplőket és kapcsolatukat. A könyvben állítólag felbukkan néhány régi ismerős a Drogháborúból és a The Winter of Frankie Machine-ből is.
Jó hírt közlünk Steven Saylor rajongóival: a szerző a tizenharmadik résszel folytatja a Roma Sub Rosa sorozatot. Ez egy előzmény-novellafüzér lesz, amelyben a tizennyolc éves Gordianusszal ismerkedhetünk meg. A fiatal nyomozó hét novellában a világ hét csodájának helyszínére látogat el, és old meg egy-egy bűncselekményt. A türelmetlenek már az idén olvashatnak két novellát angolul, a teljes könyv magyarul az angol kötettel egy időben jelenik meg 2012-ben.
Patterson nagyon termékeny író, csak úgy ontja magából a történeteket. Hétfőn egyszerre két regénye jelenik meg: az egyiket a felnőtteknek szánta, a másikkal a 8-12 éves gyerekeket szólítja meg. Magyarországon a krimijei által vált ismertté, de angolul több gyerekkönyvet is írt. Az idén még további három thrillert és két gyerekkönyvet szándékozik kiadni. A kiadója szerint még nem volt arra példa, hogy valaki egy napon két könyvet jelentessen meg.
A Csúcshatás c. regényben Eddie Spinola egy olyan szerre bukkan, amely órák alatt megnöveli az agy kapacitását és napok alatt a Wall Street ünnepelt sztárja lehet. Mint minden tablettának, ennek is megvannak a maga mellékhatásai. Eddie csak akkor jön rá erre, amikor már a lejtő is kiszaladt alóla. Alan Glynn thrillere magyarul azt követően jelent meg, hogy az ír szerző a 2011-es adaptációval párhuzamosan újra kiadta azt angol nyelven is, Limitless címen.
Az Árulás után egy másik John le Carré regényt is megfilmesítenek a közeljövőben: Corbijn rendezné Az üldözöttet, amelyet a Filmfoerderung Hamburg Schleswig-Holstein 900 ezer euróval támogat. A forgatásnak télen fognának neki, Corbijn azt mondta, ez lenne az utolsó rendezése. Legutóbb Clooney-val dolgozott együtt egy másik adaptáció, Az amerikai forgatásán. Azt a filmet a filmkritikusok vegyes fogadtatásban részesítették, nem aratott túl nagy sikert.
Alison L. Kennedytől a Day háborúja az a fajta háborús könyv, amely nem a nagy csatákról, hanem az egyénről szól. Főszereplője Alfred F. Day őrmester, aki 17 évesen csatlakozik a brit légierőhöz, és légi tüzérként vesz részt a Németország elleni bevetéseken. A skót írónő stílusa formabontó: Day őrmestert kivülről is bemutatja az olvasóknak, aztán engedi, hogy a bőrébe bújjunk, majd az egyes szám második személlyel saját belső vívódásait is a felszínre hozza.
