2011 február 18-án, pénteken immár negyedszer fogtak össze a magyar szépirodalom tisztelői, hogy Wass Albert és a többi nagy szellemóriásunk műveiből maratoni felolvasást tartsanak szerte a világban. 2010-ben 32 közösség szervezte meg a felolvasást a Kárpát-medencében és egy finnországi helyszínen. 2011-ben több mint 40 településen tartanak felolvasást, többek között Budapesten, Debrecenben, Kézdivásárhelyen, Csíksomlyón, Munkácson és Miamiban is.
Patrick Kenzie és Angela Gennaro a harmadik részben egy halálos beteg milliárdos megbízásából dolgoznak. Trevor Stone azért béreli fel a magándetektíveket, hogy felkutassák Desiree-t, a lányát. A fiatal, csinos nő három hete tűnt el nyomtalanul, s azóta nyoma veszett Patrick egykori mentorának, a lány felkutatásával megbízott magánnyomozónak is. Hamarosan kiderül, hogy nem mind arany, ami fénylik, s hogy nem nyomtalanul tűntek el az említett személyek.
Magyarországon a Szerelem és más drogok című film szinte ugyanazon a napon került a mozikba, mint a film alapjául szolgáló könyv, a Kemény üzlet a könyvesboltokba. A könyv Jamie Reidy egykori gyógyszerügynök sikertörténete egyes szám első személyben, a film pedig gyógyszerügynöki karrierjének egy olyan részét meséli el, ami teljesen kimaradt a könyvből. Jamie szerint a regényben azért nem mesél a szerelmi szálról, mert tudta, hogy a könyvet az anyja is olvasni fogja.
Maigret felügyelő atyja, a belga Georges Simenon a 20. századi irodalom egyik legtermékenyebb írója volt. Közel 200 regényt és több mint 150 novellát írt, műveit 1,4 milliárd példányszámban adták el, és 50 nyelvre fordították le. Maigret felügyelő alakját 1931-ben teremtette meg, rendelésre. Egyszer nyugdíjba is küldte, de aztán engedett az olvasók követelésének, és a második világháború után visszahozta.
Gárdonyi Géza könnyed, romantikus regénye egy olyan szerelemről szól, amelyet egy kényszerházasság tett lehetővé. Ó Idának az édesapja újsághirdetésben keres férjet, és így bukkan Balogh Csabára. A két fiatal üzletből köt házasságot, csak mások előtt mutatkoznak boldog szerelmespárként, de lassan ráébrednek saját érzelmeikre és egymásra találnak. Valentin napi recenzióíró pályázatunkon az Ida regénye a zsűri pontszámai alapján harmadik helyezést ért el.
Valentin nap árnyékában mi még folytatjuk egy keveset a romantikát. A legjobbakat kerestük, amikor rábukkantunk a Reader’s Digest összeállítására. Náluk minden idők legszebb szerelmes regényei között olyan szerzők könyveit találjuk, mint Nicholas Sparks, Charlotte Brontë vagy Nora Roberts. A lista viszont kissé rendhagyó, ha azt vesszük, hogy nincs az első tízben egyetlen Jane Austen regény sem, de Margaret Mitchell és Danielle Steel is hiányzik.
Jane Austen 1813-as klasszikusa a 18.-19. század fordulójának különleges atmoszférájú vidéki Angliájába kalauzolja az olvasót, ahol a nemesi családok társasági életébe nyerhetünk bepillantást. A bálok, a családlátogatások és a délutáni teázások remek lehetőséget nyújtottak az ismerkedésre, sorsok pecsételődtek meg, házasságok döntettek el, szerelmek bontakoztak ki. – Valentin napi recenzióíró pályázatunk ezüstérmese a Büszkeség és balítélet.
Forster szerelmi komédiája 1908-ban jelent meg, ám ahogy az egy igazán jó könyvtől várható, semmit sem ártott neki az azóta eltelt száz év. A történet ma is élvezetes, megható és szórakoztató; a szereplők egytől egyig szerethetőek vagy legalább megérthetőek; a csipkelődő, ironikus stílus pedig most is elevenül hat. – Valentin napi recenzióíró pályázatunkon Edward Morgan Forster Szoba kilátással c. regényének recenziója nyerte az első helyet.
Valentin napi recenzióíró pályázatunkon a világirodalom nagy romantikus regényei szinte kivétel nélkül jelen voltak. A klasszikusokat a Büszkeség és balítélet (Jane Austen) valamint az Elfújta a szél (Margaret Mitchell), a magyar irodalmat az Ida regénye (Gárdonyi Géza), a modern szerelmes történeteket pedig az Ízek, imák, szerelmek (Elizabeth Gilbert) vagy Az időutazó felesége (Audrey Niffenegger) képviselték. De kit választott a legjobbnak a zsűri?
Jules Verne a tudományos-fantasztikus regény, azaz a sci-fi megteremtője. Korának felfedezéseit és találmányait álmodta tovább, szinte mindig a képzelet és a valóság határán egyensúlyozott, és előre megálmodta a tengeralattjárók világát, valamint az űrutazást. Mi magyarok egy kicsit magunkénak tudtuk, ezért is ragasztottuk rá a Gyula nevet, de erre az oroszoknak, a németeknek, az angoloknak és az amerikaiaknak is jó okuk volt. Jules Verne 77 évet élt.
