2013-ban öt olyan film kapott jelölést az Oscarra, amelyik hivatalosan egy-egy regény alapján készült – a hatodik Az Argo-akció, de a film adatlapján nem Matt Baglio könyve, hanem Joshuah Bearman 2007-es The Great Escape c. írása szerepel. A legtöbb jelölést Steven Spielberg filmje, a Lincoln kapta, a második a Pi élete Ang Lee rendezésében. Mindkettőt egy-egy könyv ihletett – a Lincolnhoz Doris Kearns Goodwin történész, a Pi életéhez Yann Martel írta az anyagot.
Tizenegy részes novellasorozattal ünneplik Nagy-Britanniában a kultikussá vált Doctor Who tv-sorozatot. Az első író nevét január 7-én hozták nyilvánosságra: a január 23-án megjelenő első elbeszélést a nálunk is népszerű Artemis Fowl-sorozat szerzője, Eoin Colfer írja. Egész pontosan november 23-án lesz 50 éves a sorozat, 1963-ban azon a napon debütált Nagy-Britanniában a televíziók képernyőjén. Novemberig minden hónap 23-án egy-egy novella jelenik meg.
2014-ben avatják fel a Nobel-díjas Ivo Andrić tiszteletére épített várost, de a főút már látogatható, és működik a telefontársaság központja, a bank, a posta, a polgármesteri hivatal, emellett van már pékség, söröző, ékszerész, könyvesbolt és gyógyszertár is. Épül a könyvtár, amely Andrić nevét viseli majd, csakúgy, mint az irodalmi intézet és a szépművészeti akadémia. A kisváros megálmodója a világhírű boszniai szerb filmrendező, Emir Kusturica.
Müller Rolf történész Politikai rendőrség a Rákosi-korszakban című kötete szigorúan levéltári adatokból építkezik, az államvédelmi szervek által alkalmazott fizikai erőszak és lelki terror részleteivel, a túlélők megtapasztalt élményeivel nem foglalkozik, és ez súlyos hiányossága a könyvnek. Mindezzel együtt a történész dokumentumkönyve hiánypótló mű, nagyon alapos és jól dokumentált. Van az olvasóknak egy olyan rétege, akik számára igazi csemege lesz ez a könyv, az átlagos ember viszont eltéved a százaz adatok tömkelegében.
Zenés-bábos pszichothrillert mutat be a Budapest Bábszínház Janne Teller Semmi című regénye alapján, ez a dán ifjúsági regény első bábos adaptációja a világon. Janne Teller könyvét már több alkalommal is színpadra vitték, a műből készült például musical is, de bábszínpadi adaptáció még soha. A regényt Gimesi Dóra, a színház dramaturgja írta bábszínpadra, Janne Teller szabad kezet adott az átdolgozásban, csak az volt a kérése, hogy a regény filozófiájától ne térjenek el.
1962-ben a Nobel-bizottságnak nem volt lehetősége a jó választásra, derült ki az 50 évre titkosított archívumból. Robert Graves és Lawrence Durrell brit írók, a dán Karen Bilxen és a francia Jean Anouilh neve is felmerült John Steinbeck mellett, de az archívumok tanúsága szerint 1962-ben egyikükkel sem volt maradéktalanul elégedett a zsűri. A bizottság döntését sokan kritizálták, John Steinbeck is úgy vélte, hogy nem érdemelte meg a díjat.
Képregény lett a Costa Book-díj nyertese a legjobb életrajz kategóriában, ilyenre még nem volt példa korábban az irodalmi díj történetében, ahogy arra sem, hogy ugyanabban az évben valaki megkapja a Man Booker- és a Costa Book-díjat is. Ez utóbbi Hilary Mantelnek sikerült, akit a Holtaknak menete című könyvéért díjaztak. A figyelem középpontjában most mégis a Talbot házaspár áll: a Dotter of Her Father’s Eyes-t Mary Talbot írta, a rajzokat a férje, Bryan készítette.
Eltűnt Dennis Lehane imádott kutyája, a megtalálójáról elnevezi következő regényének egy szereplőjét, ígérte az Edgar-díjas író. Tessa, a család vadászkopója karácsony napján lépett meg Lehane-ék kertjéből a massachusettsi Brookline-ban, azóta eredménytelenül keresik. Ez így önmagában nem elég ahhoz, hogy írjunk róla, na de a felajánlott jutalom nem akármi. Lehane megígérte, hogy a nyomravezetőről elnevez egy szereplőt a következő könyvében.
Decemberben Stockholmban átadták az irodalmi Nobel-díjat, megtalálták a dán Andersen első meséjét, újra kinyította kapuit Londonban a Charles Dickens-múzeum, Jamie Oliver új szakácskönyvéből fogyott a legtöbb a nagy-britanniai könyvvásáron, a brit olvasók A szürke ötven árnyalatát választották az év könyvének, Patti Smith bejelentette, hogy folytatást írt a Kölykökhöz, és kiderült, hogy Angelina Jolie rendezi a Laura Hillenbrand könyvének adaptációját.
Antonio Mendez Matt Baglio segítségével meséli el azt, hogy miként hoztak ki hat amerikai diplomatát Teheránból 1980 januárjában. 1979-ben 66 amerikai állampolgárt ejtettek túszul az iráni forradalmárok a teheráni amerikai nagykövetségen – további hat amerikainak sikerült elmenekülni a helyszínről. Ők a svéd és az olasz nagykövetségen bújkáltak, majd a kanadai konzulátus alkalmazottainál leltek menedéket, miközben Washingtonban már a kimenekítésüket tervezték. Mendez volt az akciót irányító ügynök.
