Kategória: Kritikák

Tovább
Kritika
|
80

Joël Dicker: Az igazság a Harry Quebert-ügyben

Marcus Goldman első regénye óriási sikert aratott, ám a másodiknak sehogy sem tud nekifogni. Közel már a kézirat leadásának határideje, és Marcus egy sort sem írt még. Végső elkeseredésében mentorához és barátjához, a világhírű íróhoz, Harry Queberthez menekül, ám Harrynek éppen akkor más elfoglaltságai vannak. Hullát találnak a kertjében, és ő az első számú gyanúsított. Marcus nyomozni kezd, és ez egyben ihletet is jelent az új regényhez.

Tovább
Kritika
|
90

Dmitry Glukhovsky: Futu.re

A Metró-trilógia két első regénye, a Szürkület, valamint az Orosz népellenes mesék című novelláskötet után újabb regénnyel jelentkezett az orosz kortárs science-fiction egyik legígéretesebb alakja, Dmitry Glukhovsky. A Futu.re című, 2013-ban megjelent regénye egy olyan Európában játszódik a 2450-es években, ahol egy felfedezésnek köszönhetően az emberek halhatatlanok. Csakhogy ennek komoly ára van, aki pedig vét a szabályok ellen, keményen megfizet érte.

Tovább
Kritika
|
78

Valami a tekintetében – svéd kriminovellák

A John-Henri Holmberg által szerkesztett Valami a tekintetében című kötet úttörő próbálkozás a skandináv, és ezen belül is elsősorban a svéd krimiirodalom berkeiben. Az íróként, kritikusként és fordítóként dolgozó Holmberg ugyanis a svéd krimiirodalom első átfogó antológiáját állította össze, amely húsz szerző tizenhét írását tartalmazza. A műfajilag és minőségileg is igen változatos írásokat tartalmazó gyűjtemény magyar fordításban az Animus Kiadónál jelent meg.

Tovább
Kritika
|
82

Stephen King: Mr. Mercedes

A Mr. Mercedes című, 2014-ben megjelent regényével Stephen King egy tőle kissé szokatlan műfajba – hard-boiled krimi – kalauzolja az olvasót, legalábbis szándékai és az előzetes beharangozók szerint. Valójában szerintem ez nem teljesen így van, ha nagyon szigorúan vesszük a műfaji jellemzőket, akkor a regény sokkal inkább hajlik egy thriller irányába, mintsem egy keményvonalas bűnügyi regénybe. Persze ez nem feltétlenül válik a kárára.

Tovább
Kritika
|
100

D. Tóth Kriszta: Húszezer éjszaka

D. Tóth Kriszta zseniális egyszerűséggel vezet rá arra, hogy nem feltétlen szükségszerű csak fehéren és feketén látni a világot. A szenvedély ugyanis ott nyugszik az eltelt évek alatt, és csak arra vár, hogy valaki kicsomagolja onnan. Ehhez persze be kell járni az önismeretnek egy újabb, mélyebb szintjét, és olykor visszatérni a kiindulási ponthoz, hogy tovább tudjunk lépni.

Tovább
Kritika
|
80

Madeline Miller: Akhilleusz dala

Madeline Miller 2012-ben Orange-díjat kapott debütáló regényéért, az Akhilleusz daláért, amely magyarul 2014 végén jelent meg a General Press Kiadó gondozásában. A regény egy olyan varázslatos világot tár elénk, amelyben rózsakvarc balrangban kentaur süti forró kövön a vacsorát. A szerző részletekbe menően festi le a tájat, az illatokat, ízeket, színeket, és nem furakodik a magyarázattal sem.

Tovább
Kritika
|
75

Lauren Beukes: Tündöklő lányok

A több éven keresztül újságíróként dolgozó dél-afrikai írónő, Lauren Beukes előbb egy disztopikus cyperpunk regénnyel, majd egy sci-fivel robbant be a világ szórakoztató irodalmának köztudatába. Utóbbival a rangos Arthur C. Clarke-díjat is elnyerte, illetve jelölték a BSFA-díjra és a World Fantasy-díjra is. A Tündöklő lányok a harmadik regénye, amelyben egy újabb műfajban (thriller) próbálkozik, és talán nem teljesen sikertelenül.

Tovább
Kritika
|
80

Kathy Reichs: Végzetes utazás

Hiánypótló kötetettel rukkolt elő a Fumax Kiadó 2014-ben: az eddigiekben hézagosan megjelent, a népszerű Dr. Csont című tévésorozat alapjául szolgáló Temperance Brennan-széria negyedik kötetét hozta el a magyar olvasók számára. Aki a tévéből megismert Dr. Csontot keresi a történetben, csalódni fog. A regénybeli Temperance Brennan kevésbé rideg és kimért, ám épp olyan pontos és tökéletességre törekvő tudós…

Tovább
Kritika
|
90

Bodor Johanna: Nem baj, majd megértem

A Nem baj, majd megértem cselekményének a helyszíne a ’80-as évek Romániája. Központi témája egy család életének néhány éve a Ceauşescu-korszak legdurvább éveiben, főszerepben a balerinának készülő lánnyal, Bodor Johannával, aki 1965-ben született Kolozsváron, majd szüleivel és testvérével a román fővárosba, Bukarestbe költözött. 1984-ben végzett a helyi Balettintézetben, egy év múlva pedig névházasság útján Magyarországra költözött.