A mai napon született a magyar irodalom legtermékenyebb írója, aki többet írt, mint Jókai és Mikszáth. Csak a századfordulóig közel félezer elbeszélést írt. A vörös postakocsi tette híressé és a Szindbád-sorozat, amely – noha ő mindig is tagadta – önéletrajzi elemeket is tartalmaz. A harmincas években nagyon eladósodott, írásait, könyveit a gazdasági világválságra való tekintettel nem adták ki, Az élet álom című kötetét is saját költségén kellett kiadnia.
1924. október 10-én született a hat regényből álló, nagysikerű „Ázsia-saga” szerzője, James Clavell. Az angol származású, Ausztráliában született író kiváló ismerője volt az ázsiai kultúrának. Előbb a filmiparban aratott sikereket forgatókönyvíróként és rendezőként, majd 1962-től íróként is megmutatta tehetségét, elsősorban Kelet-Ázsiában játszódó történelmi kalandregényeivel. Első regényét egy japán fogolytáborban töltött hadifogsága ihlette meg.
Joseph Finder Chicagóban született; elsőnek fársziul tanult meg, mert az apja Afganisztánban tanított. A gyerekkorát itt és a Fülöp-szigeteken töltötte, a középiskolai tanulmányait már New York államban végezte. Orosz történelmet tanult, és arról álmodozott, hogy kém lesz. A CIA alkalmazta volna, de unalmasnak találta a munkát, és inkább írónak szegődött. Pályafutását oknyomozó íróként kezdte, első és második regénye félelmetesen hasonlított a valóságra.
Szabó Magda 90 évet élt, 52 kötet fűződik a nevéhez s számtalan olvasó lelkében hagyott örök nyomot. Verseket, verses mesét, meseregényt, ifjúsági regényt, regényt, elbeszélést és drámát egyaránt írt – egyszóval a prózai műnem majdnem összes műfajában alkotott, kiteljesítve versekkel és drámákkal. Könyveit 42 nyelvre fordították le. Mindent elért, amit íróként el lehetett érni a huszadik században. A Digitális Irodalmi Akadémia egyik alapító tagja.
Első novelláskötetének 1984-es megjelenésekor Stephen King benne látta a horror műfajának a jövőjét. Az 1952. október 5-én Liverpoolban született Clive Barker úgy tűnik, hogy beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hiszen a nyolcvanas évek közepétől a horror és fantasy műfajának egyik kiemelkedő alkotója, aki nemcsak az irodalom, hanem a képzőművészet, játékok és film világában is sikerrel próbálta ki magát, kultuszkönyvei mellett kultuszfilmeket is alkotott.
1924. szeptember 30-án született a huszadik századi amerikai irodalom egyik legismertebb alakja, Truman Capote. Újságíróként, forgatókönyvíróként és íróként dolgozott, sokan a tényfeltáró regény műfajának megalkotójának tartják 1966-ban megjelent Hidegvérrel című regényének köszönhetően. Nyíltan vállalta homoszexualitását, népszerű társasági figura volt a Hollywood-i és New York-i hírességek körében, valamint az olvasók és kritikusok körében is.
Szeptember 30-án született nagy mesemondónk, Benedek Elek, születésnapján ünnepeljük a Népmese Napját is. Mindannyiunk Elek apója irodalmi tevékenysége mellett irodalomszervezőként, lapszerkesztőként is dolgozott. Politikai tevékenysége is e téren zajlott: a magyar gyermekirodalom és gyermekkönyvkiadás áldatlan állapotán kívánt változtatni. Nemcsak szóval, hanem tettekkel is bizonyított: a Cimbora gyermekújság sokáig a műfaj meghatározó kiadványa volt.
1866. szeptember 21-én, az angliai Bromleyban született a világirodalom egyik legtermékenyebb írója, H.G. Wells. Jóllehet tudományos-fantasztikus regényeinek köszönhetően vált ismertté és sikeressé – őt tartják Hugo Gernsback és Jules Verne mellett sci-fi atyjának –, számos nem fikciós művet is írt, amelyek között történelmi, politikai, társadalmi témájú regények is találhatók. Írói pályafutása mellett aktívan politizált, szocialista politikai nézeteket vallott.
Roald Dahl minden idők egyik legsikeresebb gyerekkönyv-írója, első történeteit két lánya szórakoztatására írta, így született meg az első gyerekkönyve. A Karcsi és a csokoládégyár már világszerte óriási sikert aratott, kétszer is megfilmesítették. Gyerekkori élményei inspirálták, amikor a Reptonban tanult, egy édességgyár gyakran küldött mintákat a gyerekeknek kóstolás céljából. Dahl a felnőttekhez is írt, novelláiért kétszer jutalmazták az Edgar-díjjal.
D.H. Lawrence a XX. századi angol prózairodalom egyik legkiemelkedőbb, ugyanakkor egyik legvitatottabb szerzője, akit kemény kritikákkal illettek és cenzúráztak. Ragyogó tehetségét számos műfajban megvillantotta, írt novellákat, verseket, színpadi műveket, drámákat, esszéket, útikönyveket, fordításokat, irodalmi kritikákat, de ismertségét és elismertségét elsősorban felkavaró témájú és szókimondó, a szexualitást nyíltan ábrázoló regényeinek köszönheti.
