Február elején érkezik a Vakság, amely egy pszichiátriai intézetben játszódik, és valószínűleg a kivételessége annak köszönhető, hogy maga a szerző civilben elmeorvosként dolgozik, így nagyon jól ismeri ezt a világot. A karakterábrázolás Dennis Lehane legjobb munkáit juttatja eszünkbe.
Az Isten gépei fő témája a gyorsuló technológiai fejlődés és az elkerülhetetlennek tűnő szingularitás, az a pont az emberiség jövőjében, amikor a felgyorsult fejlődés következményeként az élet már nem tartható fenn abban az állapotában/formájában, ahogyan jelenleg ismerjük.
Új fordításban érkezik az Éjvadász az év végén! Egy űrhajó egy idegen faj után kutat a világűr sötét örvényein át, útjuk során pedig furcsa dolgokat tapasztalnak, majd később megmagyarázhatatlan halálesetek történnek. A legénység tagjai paranoiával átszőtt, kétségbeesett nyomozásba kezdenek, mielőtt felőrölné őket a totális őrület.
Az ötödik áldozatban J.D. Barker folytatja a Negyedik Majom Gyilkos néven ismertté vált Anson Bishop és a chicagói rendőrség nyomozója, Sam Porter macska-egér játékát. Bár a regény középpontjában egy teljesen új gyilkosságsorozat áll, az amerikai szerző megtalálja a módját, hogy Bishop és Porter rendezetlen ügye ne szoruljon teljesen a háttérbe.
Az Éjféli iskolák nem egy terjedelmes kötet, mégis rengeteg egyedi ötlettel operál, a novellákat olvasva egyre távolabb és távolabb kerülhetünk a valóságtól, hogy aztán a színfalak mögül előbukkanjon egy kéz, amely a teljes sötétségbe invitál. Az pedig, hogy elfogadjuk-e a meghívást, csupán rajtunk áll.
Ne lásd meg a rosszat, ne halld meg a rosszat, ne beszéld a rosszat, ne cselekedj rosszat – ez lehetne a mottója J.D. Barker A negyedik majom című regényének. Legalábbis a könyv negatív hőse, a Négy Majom Gyilkos néven elhíresült pszichopata sorozatgyilkos ennek a hitvallásnak a jegyében szedi áldozatait. Az angolul 2017-ben, magyarul 2018-ban az Agave Könyvek gondozásában megjelent kötet egy trilógia első része.
Az Európa- és Aelita-díjas Kir Bulicsov munkássága jóformán hozzáférhetetlen magyarul. Ezen próbál változtatni a Metropolis Media, és egy életműsorozatot indít, amelynek első kötete, az 1988-as Túlélők nemrég jelent meg a kiadó gondozásában. Ugyancsak a Metropolis Media adja ki James Graham Ballard 1975-ös regényét, a Toronyházat, amely alapján három évvel ezelőtt készült mozifilm. Az Agave Könyvek Philip K. Dick egy 1956-os regényét kínálja; a Jones kezében a világ most jelent meg először magyar nyelven.
Az író mesterien építi fel regényét, a váltakozó nézőpontoknak köszönhetően pedig rengeteget megtudunk a legénység egyes tagjairól, motivációjukról és múltjukról. Mivel a történet nagy részében a hajók jégbe vannak fagyva, annak cselekménye nem nevezhető éppen gyorsfolyásúnak, azonban Simmonsnak sikerült olyan hangulatot, olyan nyomasztó légkört teremtenie, ami könnyűszerrel magába szippantja az olvasót.
Dominyika századosi rangig vitte az első kötet cselekménye óta. A feladata nagyjából ugyanaz, de a hatásköre nagyobb. Egy másik veréb segítségével egy iráni atomtudóst hálóz be Bécsben és Párizsban, hogy aztán Teherán titkos atomprogramjának részleteit zsarolja ki tőle. Moszkvát óriási lehetőség elé állítja ezzel, amivel jó pontokat szerez Putyin elnöknél. Igen ám, de az információt lepasszolja a CIA felé is, amivel az amerikaiak is nagyszerű pozicióba kerülnek.
Ray Bradbury klasszikusa, a Fahrenheit 451 magyarul először a Göncöl Kiadó gondozásában jelent meg 1991-ben. Az Agave Könyvek 2013-ban adta ki újra, további öt novellával egy kötetben. Most, hogy az HBO filmet készített a kisregény alapján, az Agave újra kiadta a 2013-as kötetet, ezúttal filmes borítóval.
