Címke: kortárs magyar irodalom

Tovább
Kritika
|
100

Grecsó Krisztián: Megyek utánad

Grecsó Krisztián Megyek utánad c. regénye mély és optimista, a helyszínek, a szereplők, a kapcsolatok, az ábrázolt valóságszeletek és a kapcsolatminták által pedig hamisítatlanul magyar. Rólunk szól, mindannyiunkról: a magunk éretlen szerelmeiről, tüntető hallgatásainkról, tétova érintéseinkről, pontokká zsugorodó kérdőjeleinkről, zülléseinkről és angyallá magasztulásainkról. Olvasd el az ajánlónkat!

Tovább
Kritika
|
95

Sági György: Gilgul

Sági György új regényében a cselekmény, a szereplők és a szerkesztési mód együtt egy olyan kompakt, kerek egészet alkotnak, amelyek elválaszthatatlanok, és közösen válnak a “gilgul” eszközévé. A regény egyes szám első személyű elbeszélője egy bizonyos Weisz Györgyöt keres, akinek megsárgult fotóját az anyja halálát követően a szekrény aljába elrejtett ridikülben, az elfelejtett kincsek között találta meg. És közben természetesen önmagát is keresi…

Tovább
Kritika
|
95

Vida Gábor: Ahol az ő lelke

Vida Gábor új regényében egyszerre van jelen a kódexek barokosan bonyolult megfogalmazása, Mikes szemléletessége, Tamási közvetlensége, Nyirő tisztes vasárnapi ünnepélyessége – és mindeközben valamiféle fura maiság, ami leginkább a fel-felbukkanó töredezettségben, nyegleségben érhető tetten. Vida azt vizsgálja, hogyan lehet „otthon lenni valahol”, az otthon több lehetséges értelmezését nyújtva. Az igazi megoldást a cím nyújtja: ahol az ő lelke, ott az otthona.

Tovább
Kritika
|
100

Tóth Krisztina: Akvárium

Tóth Krisztina első regénye, a Magvető Kiadónál megjelent Akvárium nem tagadja meg szerzője novellaírói múltját: az apró történetekből szövődő regénytestet az akvárium motívuma és Vera sorsa fonja egységes egésszé. A kommunizmus lelket és testet elnyomorító körülményei közt tengődő emberek mindent megpróbálnak egy élhető élet kialakítására, szeretetéhségük kielégítésére: talán e heroikus küzdelem adta számomra a pozitív töltetű olvasmányélményt.

Tovább
Kritika
|
90

Barta András: Magyarország=anyád

Barta András regénye maga a hétköznapi magyar valóság. A maga értelmetlenségében, kicsinyességében, röhejességében – és a maga nagyszerű, életrevaló jövőbemutatásával. A megkérdőjelezhető tisztaságú múlt, a megkérdőjelezhető erkölcsű (és indulatú) jelen, a csupa kérdőjel jövő. Nem mondanám, hogy valami nagyon optimista könyv, inkább amolyan “vegyük számba, amink van, aztán induljunk” hangulatú. Türelmetlen olvasóknak nem ajánljuk…

Tovább
Kritika
|
100

Gerlóczy Márton: Létra

Csak kivételesen nagy szerzőknél találkozni olyan sűrített élettel, olyan precíz megfigyeléssel, mint Gerlóczynál. Legújabb regényében, a Létrában erősen alulnézetből készít keresztmetszetet a társadalomról, és, bár egy tipikusan magyar helyről ír, még csak azt sem mondhatjuk, hogy a magyar társadalomról, hiszen a cselekmény helyszíne, a garzon bárhol lehetne a nagyvilágban. Az egész könyv olyan, mint egy programozói algoritmus, a szöveg alapján bármikor rekonstruálhatjuk a valóságot.

Tovább

Mától Könyvhét, 345 könyvújdonsággal

Csütörtökön 16:00 órakor Háy János író nyitja meg a hazai kortárs irodalom legnagyobb seregszemléjét, a 84. Ünnepi Könyvhetet. Az idei mustrán 82 hazai és 13 határon túli kiadó összesen 345 könyvújdonságot mutat be, ezek közül 291 jelent meg Magyarországon. A központi helyszínen, a Vörösmarty téren két színpadon zajlanak a kulturális programok, koncertek, könyvbemutatók, beszélgetések – érdekesnek ígérkezik az Írók gitárral elnevezésű zenés program.

Tovább
Kritika
|
100

Karafiáth Orsolya: Kicsi Lili

A Kicsi Lili főszereplője, Lia középiskolásként egy tanárnője, felnőttként pedig főnöknője iránt érzett vonzalmat. A regényben megjelenő két nőalak tulajdonképpen ugyanazt a tényt erősítik Liában: hogy nem képes nemet mondani, saját magát felvállalni, kilépni a komfort zónájából és a megfelelési kényszerből. A könyv úgy formájában és szerkezetében, mint témájában is igen izgalmas és érdekes. Egy percig sem engedi az olvasó figyelmét elkalandozni.

Tovább
Kritika
|
100

Kálmán Mari: Ecetudvar

Kálmán Mari könyvének főszereplője két világ között tévelyeg, de egyikben sem találja a saját helyét. Lantos Mari az Ecetudvar nevű társasházban nőtt fel, szüleivel, Lantos Jenővel és Wolf Irénkével. Lázad a beszűkült, furcsa életmód ellen; előbb változtatni akar, majd megpróbál kitörni belőle. Elköltözik otthonról és szerelmével, egy keresztény fiúval él, ám a zsidó lét, amiről valójában azt sem tudja miből is áll, úgy kísérti mint valami rossz árnyék.