1866. szeptember 21-én, az angliai Bromleyban született a világirodalom egyik legtermékenyebb írója, H.G. Wells. Jóllehet tudományos-fantasztikus regényeinek köszönhetően vált ismertté és sikeressé – őt tartják Hugo Gernsback és Jules Verne mellett sci-fi atyjának –, számos nem fikciós művet is írt, amelyek között történelmi, politikai, társadalmi témájú regények is találhatók. Írói pályafutása mellett aktívan politizált, szocialista politikai nézeteket vallott.
Szeptember 2-án Chicagóban adták át az idei Hugo-díjakat, a sci-fi és fantasy irodalom legrangosabb elismerését. A Nemzetközi Science Fiction Társaság (World Science Fiction Society) által 1953-ban alapított díjat tizenhat kategóriában osztották ki a Worldcon-gála – idei nevén Chicon 7 – keretében. A díjazottak között több olyan szerző és mű is van, akik és amelyek májusban már a műfaj másik rangos elismerésében, a Nebula-díjban is részesültek.
87 éves korában elhunyt Harry Harrison sci-fi szerző; olyan regényeket köszönhetünk neki, mint a Helyet! Helyet! vagy az Éden-trilógia. Illusztrátorként kezdte, különböző képregénymagazinok számára rajzolt, majd 1960-től regényeket írt. A Rozsdamentes Acélpatkány-sorozat mellett más paródiákat is írt, a Bill, a galaktika hőse például a Csillagközi inváziót figurázta ki, a sorozat későbbi epizódjaiban viszont már Asimovot és saját magát is parodizálta.
A vének háborúja John Scalzi első műve, és első könyvnek fantasztikusan jó. Tetszett az első betűtől az utolsóig. A főszereplő, John Perry a hetvenötödik szülinapján beáll katonának, de nem akárhová, hanem a Gyarmati Véderőhöz, hogy megvédelmezze az űrbe emigrált embertársait. De nem lesz ez klasszikus katonatörténet a megszokott klisékkel, mint ordítozó kiképzőtisztek és hősies katonák. A katonáskodás kegyetlen és az emberi faj fennmaradásáért folyik.
Az idén alakult Ad Astra Kiadó gondozásában jelent meg magyar fordításban Paolo Bacigalupi nagysikerű sci-fije, A felhúzhatós lány. Az Egyesült Államokban 2009-ben publikált könyv – jóllehet a szerző első regénye volt – már a következő évben elnyerte a műfaj legrangosabbnak számító díjait, köztük a Hugo- és a Nebula-díjat. Egy távoli jövőben játszódó, mégis valóságszerű történet, kiválóan megrajzolt karakterekkel és egy fantáziadús, lenyűgöző világgal.
Május 19-én este adták át a 2011-es Nebula-díjakat, a sci-fi és fantasy irodalom egyik legrangosabb elismerését. Az Amerikai Science Fiction és Fantasy Írók Szövetsége (Science Fiction and Fantasy Writers of America – SFWA) által 1965-ben alapított díjat négy plusz két kategóriában osztották ki. A negyvenhetedik Nebula díjátadó hétvégére a virginiai Arlingtonban került sor. A díjazottak között a magyar olvasóközönség számára is ismert szerzőket is találunk.
A brit Jane Rogers The Testament of Jessie Lamb című regénye nyerte el 2012-ben a neves Arthur C. Clarke-díjat. A sci-fi műfajának legrangosabb brit irodalmi díját 1987-ben alapították, idén tehát huszonhatodik alkalommal adták át. A díjátadó ünnepségre 2012. május 2-án került sor a brit fővárosban, a SCI-FI-LONDON Filmfesztivál keretében. A győztes művet a zsűri egy hat regényt tartalmazó, március végén közzétett listáról választotta ki.
1917. április 5-én született az amerikai író, forgatókönyvíró Robert Bloch, a Pszicho szerzője. Hatvan éves írói és harminc éves forgatókönyvírói pályafutást tudhat maga mögött. Termékeny író volt, több száz novellát és több mint húsz regényt írt, elsősorban a krimi, horror és sci-fi műfajában. Számos rangos díjat kapott ezekben a műfajokban, elnyerte többek között a Hugo-, Edgar-, Bram Stoker- és World Fantasy-díjakat.
A második kötettel folytatódik a hat részes Lorieni Krónikák: a 2011-ben megjelent regény címe A hatok hatalma. A Pittacus Lore álnéven író amerikai szerzőpáros tagjai, James Frey és Jobie Hughes ezúttal is hozzák nagyjából azt a színvonalat, amit az első kötetben (A negyedik), annál többet azonban sajnos nem kap az olvasó. A hatok hatalma egy könnyed, szórakoztató könyv a sci-fi műfajából, amelyet elsősorban a tinédzser korosztály számára ajánlanék.
Az 1979-ben született író, Dmitry Glukhovsky a Metro 2033 című regényével egy csapásra ismertté vált hazájában, Oroszországban, ahol a 2005-ben megjelent könyv bestseller lett, 2009-ig több mint 400 ezer példány kelt el belőle. A hazai sikerek mellett a nemzetközi sikerek sem maradtak el, hiszen több mint 20 országban jelent meg fordításban. A Metro 2033 disztópia, amely a világot elpusztító nukleáris háború után húsz évvel játszódik, a moszkvai metróban.
